Itt szavaznak még a görög mentőcsomagról

Máltán és Litvániában forog kockán a legtöbb pénz, ők mégsem szavaznak.

A Görögországot kormányzó Szirizának sikerült szerda éjszaka átvernie a parlamenten a hitelezőkkel kötött megállapodást, amely újabb megszorításokat hoz az országra. Pont emiatt 32 kormánypárti képviselő nem is szavazott igennel a mentőcsomagra, Athén éjszakáját pedig komoly tüntetés zavarta meg. Ám a Szirizát kisegítették a megegyezést támogató ellenzéki – egykor kormányzó, így a helyzet kialakulásához hozzájáruló – pártok: 229-en szavaztak igennel, 8-an tartózkodtak, 64-en pedig nemmel voksoltak. A mentőcsomaggal kapcsolatban olyan mély szakadék tátong a Szirizán belül, hogy akár előre hozott választásokat is tarthatnak szeptember-októberben Görögországban.

Ám addig még más eurózóna-tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk a megállapodást. Vannak országok, amelyek parlamentjei már voksoltak, vannak, ahol még ezután fognak, de a legtöbb helyen nem kell szavaznia az országgyűlésnek – írta összeállításában a brit The Guardian.

Amikor Görögország még csak egyezkedett a hitelezőivel, elkezdtek arról cikkezni a világsajtóban, hogy a mediterrán állam megmentése a finn kormány bukásával is járhat az ellenzéki euroszkeptikus Finnek Pártja miatt. A 200 fős parlamentből egy 25 fős, reprezentatív bizottságot hasítottak ki, amely szavazott a mentőcsomaggal kapcsolatos tárgyalások támogatásáról – méghozzá igennel. A Finnek Pártjának vezetője, Timo Soini persze nem volt elégedett, azt mondta, hogy „pestis és kolera között kellett választanunk”.

Franciaország végig azon volt, hogy tető alá hozza a megállapodást és bent tartsa Görögországot az eurózónában és az Európai Unióban. A franciák segítettek a görögöknek a megszorításokkal kapcsolatos konkrét tervek kidolgozásában, amelyre végül rábólintottak a hitelezők – ám ezt megelőzően a francia nemzetgyűlés már szavazott: 412-en támogatták a görög dealt, 69-en nem.

Németországban kétszer is kénytelenek szavazni a képviselők Görögország ügyében: először a javaslatok bemutatásáról, másodszor pedig azok tartalmáról. Ugyan a németeknél népszerű volt a görögök kipaterolásának ötlete, Angela Merkel kancellár asszony és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter mentőcsomaggal kapcsolatos javaslatai simán át fognak menni a parlamenten, ha nem lesz kiszavazás. A kereszténydemokrata–szociáldemokrata CDU–SPD-nagykoalíció ugyanis 631 helyből 504-et tesz ki.

„Ha Magyarország képes tanulni a görögök kárán, akkor átfogó demokráciakorrekcióba fog” – írta publicisztikájában Puzsér Róbert. A cikket itt olvashatja.

Az osztrákok pénteken voksolnak, a nagykoalíció ott is a mentőcsomag melletti kiállást valószínűsít, főleg úgy, hogy az ellenzéki Zöld Párt is igennel fog szavazni. Észtország az egyik legveszélyeztetettebb a görög adósság miatt, hiszen GDP-je mintegy négy százaléka forog kockán. A Toomas Hendrik Ilves vezette ország parlamentjének 101 képviselőjéből 59-en a koalíciós kormánypártok tagjai, így jó eséllyel itt is átmegy majd a csomag.

Lettországban ez az első mentőcsomag, amelyről dönteni fognak, múlt héten Laimdota Straujuma miniszterelnök asszony kijelentette: „Nagyon nehéz lesz meggyőzni a parlamentet.” A kormánykoalíció itt 60 helyet birtokol a 100 képviselői helyből, ám az ország az egyik legfőbb ellenzője volt Görögország megmentésének. Egyébként nem volt kötelező szavazniuk a letteknek, de a kormányfő ragaszkodott hozzá. Spanyolországban sem írja elő törvény, hogy ilyen esetben voksolni kellene, de Mariano Rajoy miniszterelnök – jelentős többséggel a háta mögött – arra kérte az országgyűlést, hogy döntsön a kérdésben. Emögött az állhat, hogy a spanyolok az egyik legnagyobb támogatói a görögök eurózónában tartásának, mivel attól félnek, hogy a kikerülésük precedenst teremtene. Spanyolországnak a görögökhöz hasonlóan hatalmas adóssága van.

Szlovákiában parlamenti bizottság dönt, Hollandiában pedig nem is biztos, hogy sikeres lenne egy parlamenti voksolás. További országok, amelyek nem szavaznak: Belgium, Ciprus, Litvánia, Luxemburg, Málta, Olaszország. Közülük Málta GDP-jének 5 százaléka, Litvánia GDP-jének pedig 4,2 százaléka forog kockán – ebből a szempontból egyébként ők állnak az élen az eurózóna tagállamai között.

Nem az euróövezet rendezett és ideiglenes elhagyása, hanem a káosz lett volna a harmadik görög mentőprogram feltételeiről szóló megállapodás alternatívája – mondta a német kancellár pénteken a Bundestagban. Angela Merkel a német törvényhozás alsóházában mondott beszédében rámutatott, Athén nem akar kilépni az övezetből, így az a lehetőség maradt, hogy a valutaunió működését szabályozó előírások megszegésével létrehoznak egy „transzferuniót", amire a német kormány nem hajlandó, vagy a sorsára hagyják Görögországot, ahol emiatt eluralkodik „a káosz és az erőszak", vagy pedig egy „utolsó kísérletet" tesznek egy újabb mentőprogram összeállítására az euróövezeti szabályok betartásával – mondta a német kancellár.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője szerint szükség van a görög adósság szerkezetátalakítására, mert e nélkül nem fog működni az európai hitelezők által kidolgozás alatt álló újabb segélycsomag.