„Ha Magyarország képes tanulni a görögök kárán, akkor átfogó demokráciakorrekcióba fog” – írta publicisztikájában Puzsér Róbert. A cikket itt olvashatja.
Az osztrákok pénteken voksolnak, a nagykoalíció ott is a mentőcsomag melletti kiállást valószínűsít, főleg úgy, hogy az ellenzéki Zöld Párt is igennel fog szavazni. Észtország az egyik legveszélyeztetettebb a görög adósság miatt, hiszen GDP-je mintegy négy százaléka forog kockán. A Toomas Hendrik Ilves vezette ország parlamentjének 101 képviselőjéből 59-en a koalíciós kormánypártok tagjai, így jó eséllyel itt is átmegy majd a csomag.
Lettországban ez az első mentőcsomag, amelyről dönteni fognak, múlt héten Laimdota Straujuma miniszterelnök asszony kijelentette: „Nagyon nehéz lesz meggyőzni a parlamentet.” A kormánykoalíció itt 60 helyet birtokol a 100 képviselői helyből, ám az ország az egyik legfőbb ellenzője volt Görögország megmentésének. Egyébként nem volt kötelező szavazniuk a letteknek, de a kormányfő ragaszkodott hozzá. Spanyolországban sem írja elő törvény, hogy ilyen esetben voksolni kellene, de Mariano Rajoy miniszterelnök – jelentős többséggel a háta mögött – arra kérte az országgyűlést, hogy döntsön a kérdésben. Emögött az állhat, hogy a spanyolok az egyik legnagyobb támogatói a görögök eurózónában tartásának, mivel attól félnek, hogy a kikerülésük precedenst teremtene. Spanyolországnak a görögökhöz hasonlóan hatalmas adóssága van.
Szlovákiában parlamenti bizottság dönt, Hollandiában pedig nem is biztos, hogy sikeres lenne egy parlamenti voksolás. További országok, amelyek nem szavaznak: Belgium, Ciprus, Litvánia, Luxemburg, Málta, Olaszország. Közülük Málta GDP-jének 5 százaléka, Litvánia GDP-jének pedig 4,2 százaléka forog kockán – ebből a szempontból egyébként ők állnak az élen az eurózóna tagállamai között.
