Ugyanakkor a balkáni országgal példálózott a populizmus veszélyeire figyelmeztetve a spanyol és a lengyel miniszterelnök csütörtökön Madridban tartott közös sajtótájékoztatóján, miután a két ország több miniszterének részvételével megbeszélést folytattak a bilaterális kapcsolatokról és az aktuális európai ügyekről.
A görög adósságválság arra mutatott rá, hogy az euróövezetnek kezdettől fogva konstrukciós hibái vannak – hangsúlyozta az MTI-nek adott interjújában csütörtökön Kiss J. László európai uniós és Németország-szakértő, aki szerint erős a megosztottság Európa jövőjével, a szükséges teendőkkel kapcsolatban is.
A Budapesti Corvinus Egyetem tanára ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy amikor a német egyesülést követően felmerült az európai monetáris unió kérdése, az akkori német kancellár, Helmut Kohl álláspontja az volt, hogy a közös pénz, az euró létrehozásával párhuzamosan szükség van egy közös európai államra. Ezzel szemben a franciák nem akartak lemondani a szuverenitásról, a politikai, illetve a gazdasági unióval kapcsolatos elképzelést lesöpörték az asztalról. Számukra az volt a lényeges, hogy a német gazdasági, pénzügyi erőt „bekössék” az európai fejlődésbe, azt ellenőrizhetővé tegyék. Így tulajdonképpen egyfajta „öszvérmegoldás” jött létre, amelynek lényege az volt, hogy az „egy állam, egy pénz” elv helyett lényegében az „egy piac, egy pénz” elve valósult meg. Ez azt jelenti, hogy a költségvetési politikák, a gazdasági politikák, illetve az ezekkel kapcsolatos illetékességi körök az eurózóna tagállamaiban maradtak.
