Előre hozott választásokat hozhat Cipraszék malőre

Saját párttársai is Ciprasz ellen fordultak, szakértők szerint a görög csőd borítékolható volt.

A parlament nagy többséggel – 229 igen szavazattal 64 ellenében, hat tartózkodó voks mellett – megszavazta csütörtök hajnalban azokat a megszorítóintézkedéseket, amelyeket a nemzetközi hitelezők követelnek Athéntól a harmadik pénzügyi mentőcsomagról szóló tárgyalások megkezdéséért cserébe.

A 300 fős parlamentben a kormányzó Radikális Baloldal Koalíciójának (Sziriza) 149 képviselője közül 111 szavazott igennel, 32 nemmel, hatan pedig tartózkodtak. A koalíciós partner jobboldali Független Görögök (ANEL) 13 képviselője viszont támogatta Alexisz Ciprasz miniszterelnököt. Ez azonban így is azt jelenti, hogy a miniszterelnök kisebbségben maradt, saját párttársai vonták meg tőle a bizalmat, és az Európa-barát ellenzéki képviselők voksai kellettek ahhoz, hogy keresztülvigye a parlamenten a törvényjavaslatot.

„Nagyon valószínű, hogy az eseményektől függően szeptemberben vagy októberben előre hozott (parlamenti) választások lesznek” – mondta Nikosz Vucisz belügyminiszter a Sto Kokkino rádiónak adott nyilatkozatában, amelynek szövegét a minisztérium hozta nyilvánosságra.

Ciprasz népszerűségét nem tépázták meg az előző napok eseményei. Elemzők szerint ha választásokat tartanának, még erősebbé válnának pozíciói, aminek köszönhetően háttérbe tudná szorítani pártjának keményvonalas képviselőit és keresztül tudná vinni a reformokat. Úgy tudni, hogy a miniszterelnök átalakítja a kormányt, és már csütörtökön vagy pénteken bejelentik a személyi változásokat.

Az euróövezeti pénzügyminiszterek csütörtökön engedélyezték a tárgyalások megkezdését a Görögországot támogató újabb, immár harmadik segélyprogramról, miután az athéni parlament jóváhagyta a hitelezők által követelt reformok első csomagját. A minisztereket tömörítő Eurócsoport a csütörtökön tartott telekonferencia után délután kiadott közleményében üdvözölte, hogy a görög parlament elfogadta a tárgyalások elindításához szükséges, a július 12-én tartott euróövezeti csúcstalálkozón meghatározott összes feltételt. A hitelezők pozitív állásfoglalása alapján az Eurócsoport elvi jóváhagyását adta ahhoz, hogy a szükséges nemzeti eljárások után az euróövezet állandó mentőalapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) három évre szóló támogatást nyújtson Görögországnak.

Ugyanakkor a balkáni országgal példálózott a populizmus veszélyeire figyelmeztetve a spanyol és a lengyel miniszterelnök csütörtökön Madridban tartott közös sajtótájékoztatóján, miután a két ország több miniszterének részvételével megbeszélést folytattak a bilaterális kapcsolatokról és az aktuális európai ügyekről.

A görög adósságválság arra mutatott rá, hogy az euróövezetnek kezdettől fogva konstrukciós hibái vannak – hangsúlyozta az MTI-nek adott interjújában csütörtökön Kiss J. László európai uniós és Németország-szakértő, aki szerint erős a megosztottság Európa jövőjével, a szükséges teendőkkel kapcsolatban is.

A Budapesti Corvinus Egyetem tanára ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy amikor a német egyesülést követően felmerült az európai monetáris unió kérdése, az akkori német kancellár, Helmut Kohl álláspontja az volt, hogy a közös pénz, az euró létrehozásával párhuzamosan szükség van egy közös európai államra. Ezzel szemben a franciák nem akartak lemondani a szuverenitásról, a politikai, illetve a gazdasági unióval kapcsolatos elképzelést lesöpörték az asztalról. Számukra az volt a lényeges, hogy a német gazdasági, pénzügyi erőt „bekössék” az európai fejlődésbe, azt ellenőrizhetővé tegyék. Így tulajdonképpen egyfajta „öszvérmegoldás” jött létre, amelynek lényege az volt, hogy az „egy állam, egy pénz” elv helyett lényegében az „egy piac, egy pénz” elve valósult meg. Ez azt jelenti, hogy a költségvetési politikák, a gazdasági politikák, illetve az ezekkel kapcsolatos illetékességi körök az eurózóna tagállamaiban maradtak.