„Kóserré tette” Obama a „terrort exportáló” Iránt?

Az izraeli lapok többsége a gyenge pontokra igyekezett rámutatni a megállapodást értékelve.

A szerző szerint az egyezmény létre nem jötte sem segített volna, hiszen Teherán a szankciók mellett is elkészíthetné az atombombát. Ben Jasaj szerint mindenképpen fel kell készülni rá, hogy Irán folytatja erőfeszítéseit a nukleáris fegyverkezés érdekében, s ezt akár katonai eszközökkel is meg kell akadályozni.

A szakértő úgy vélte, hogy Izraelnek jobb kapcsolatot kell kiépítenie az Obama-vezetéssel és a Nyugattal. Megítélése szerint Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök republikánusokkal való együttműködése nem lesz képes megakadályozni az egyezmény elfogadását az amerikai kongresszusban, viszont tovább rontja a két ország viszonyát, miközben nincs idő kivárni a következő elnökválasztást. A hivatalos kormányzati véleménnyel általában szemben álló, baloldali-értelmiségi Háárec című újság szakértője, Barack Ravid elemzésében azt állítja, hogy Iránnal nem is létezhet jó egyezmény.

A bécsi megállapodás szerinte is számos problémás pontot tartalmaz, ugyanakkor olyan lépésekre készteti Iránt, amelyeket másképpen nehéz lehetett volna elérni. Értékelése szerint a Nyugathoz közeledő, nyugati cégekkel teli Teherán kevésbé lesz majd veszélyes Izraelre.

Ravid igazat ad John Kerry amerikai külügyminiszternek, aki túlzónak vélte Benjámin Netanjahunak az egyezményt ostorozó keddi szavait. Noha a megállapodás szerinte sem jó, azt állítja, hogy az iráni atomprogram ügyében nem is születhet jó egyezség. Barack Ravid gyenge pontnak látja egyebek közt az Iránt sújtó szankciók megújításának módszerét az alku megszegése esetén, az ENSZ ellenőreinek hosszú várakoztatását gyanús létesítmény felfedezésekor, s az urándúsító centrifugák enyhe korlátozását.

Gondot okozhat szerinte a rakéta- és fegyverembargó feloldása öt, illetve nyolc éven belül. Emiatt félelmetesnek tartja még az elképzelését is annak, hogy miként növelheti ez a cikkely a radikális síita Hezbollah vagy a Hamász szélsőséges palesztin szervezet arzenálját. Viszont pozitívumnak tekinti, hogy Teherán lemond urándúsító centrifugáinak kétharmadáról, feladja dúsított uránjának kilencvennyolc százalékát és korlátozza a további dúsítást.

Ravid szerint az ENSZ ellenőreinek huszonöt éves jelenléte jelentősen, hosszú időre csökkenti az iráni atomfegyver veszélyét. Mint írja, egy évtized a Közel-Keleten maga az örökkévalóság, hiszen elég körülnézni, mi történt errefelé csak az utóbbi öt évben. Irán számára adott a nyugati nyitás lehetősége, s Washingtonhoz való közeledése Izrael számára kevésbé veszélyessé teheti az iszlám köztársaságot.

Kevés kivételtől eltekintve a világ vezető politikusai pozitívan konstatálták, hogy tizenkét év után pont került az iráni atomprogram körül zajló tárgyalások végére. Obama mindenáron keresztülviszi a megállapodást az Egyesült Államokban. Izraelben azonban történelmi léptékű súlyos hibaként értékelik a paktumot.

A hatok (az ENSZ BT öt állandó tagja plusz Németország) és Teherán által megkötött paktum szavatolja, hogy az iráni nukleáris programot nem használják katonai célokra. A kötelezettségért cserébe a nemzetközi közösség fokozatosan feloldja a Teherán ellen bevezetett gazdasági büntetőintézkedéseket. Az egyezséget az iráni külügyminiszter, Javad Zarif történelminek nevezte. Haszan Róháni iráni elnök több fórumon is megnyilvánult.

Hol óvatos jókívánságokkal, hol pedig nyílt bizalmatlansággal reagált a szerdai arab sajtó az iráni atomprogramról kötött megállapodásra, amely a kommentárok szerint gazdasági szempontból jó, de a biztonságra nézve rossz hírt jelenthet. Az egyiptomi al-Ahrám című állami napilap címoldalán történelmi jelentőségűnek nevezte az Irán és a Nyugat között született egyezményt, amely azonban várhatóan teljesen megváltoztatja a közel-keleti erőviszonyokat.

A legnagyobb példányszámú egyiptomi újságban megjelent két kommentár egyike szerint az Iránnal szembeni gazdasági szankciók feloldása jelentősen serkenti majd Teherán kereskedelmi tevékenységét, s ez pozitív hatással lesz Egyiptomra is, mivel a Szuezi-csatornán áthaladó teherhajók számának növekedésével gyarapodni fog az észak-afrikai ország bevétele is.

A másik írás ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az atomegyezmény nem szab gátat Irán aktív részvételének a Közel-Keleten dúló háborúkban, s a mostani diplomáciai diadalt követően a síita nagyhatalom várhatóan arra fog törekedni, hogy „növelje politikai és stratégiai befolyását a régióban, méghozzá az arab érdekek kárára”. A cikk szerint már Irán eddigi „negatív tevékenysége” is hozzájárult ahhoz, hogy az érintett országok törékeny felekezeti egyensúlya felboruljon, hiszen mindenhol a síiták hatalmának megszilárdításán, vagy kialakításán fáradozik.

Teherán például „minden erejével azon van”, hogy az iszlám síita ágából kialakult alavita kisebbséghez tartozó Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimje hatalmon maradjon, s eközben Jemenben a síita húszi lázadók támogatásával megakadályozza, hogy bármifajta politikai megoldás születhessen a konfliktusban.

„Az atomegyezmény megnyitja a Gonosz kapuját” – olvasható az as-Sark al-Auszat című pánarab napilapban. A londoni székhelyű, de a szaúdi kormányhoz közel álló újság írása szerint a Nyugat az egyezség sikeres nyélbeütésének érdekében szemet hunyt Irán „destabilizáló politikája és a szomszédos országok belügyeibe való állandó beavatkozása” felett.

A kommentár szerint a Nyugat még afölött is átsiklik, hogy a „terrorral a terror ellen” címszó alatti „új politikai alapelvnek” megfelelően Teherán szélsőséges milíciákat támogat. Az író ezzel az iraki kormány oldalán az Iszlám Állam szunnita terrorszervezet ellen harcoló, független síita alakulatokra utalt, amelyek nemzetközi emberi jogi szervezetek szerint nem egyszer rendeztek vérfürdőt a szunnita kisebbség soraiban. „Irán már akkor is egymás után lépte át a Gonosz kapuit, amikor a szankciók terhe alatt nyögött. Hogyan (fog eljárni, ha azok feloldása után) kifújta magát?” – zárja cikkét az szerző.

Irán regionális ellenlábasa, a szunnita szaúdi királyság állami hírügynökségén keresztül intette óva Teheránt attól, hogy a megállapodásnak köszönhető javakat arra használja, hogy zűrzavart szítson a térségben. A Teheránnal szövetséges Aszad-kormányhoz hű szíriai napilap, az Al-Watan ugyanakkor a nukleáris vita győztesének kiáltotta ki Iránt. „... a magát szabad világként beállító Nyugat háborúkat indított Irán ellen, nyomás alá helyezte, elszigetelte és szankciókkal sújtotta, azért, hogy így térítse el független útjáról. Harmincöt év konfrontáció után a világ elé most kiálló Irán szuverenitását és erejét már a Nyugat is elismeri” – olvasható a cikkben.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség volt igazgatója, az egyiptomi Mohammed el-Barádei ugyanakkor Twitter-oldalán üdvözölte az Irán és a hatok elnevezésű országcsoport között született megállapodást. A bejegyzés szerint „újból bebizonyosodott, hogy a bizalom kialakítására összpontosító, a tisztességet, a tiszteletet és a két fél biztonsági érdekeit figyelembe vevő párbeszéd a konfliktusok megoldásának egyetlen útja.”

Az iráni lapok többsége üdvözölte az ország atomprogramjáról Teherán és a nagyhatalmak között létrejött megállapodást, néhány újság azonban kételyének adott hangot az előző napi egyezség végrehajtásával kapcsolatban.

A reformpárti Ebtekár napilap az iráni nép megkönnyebbüléséről számolt be és a megegyezés egyik „szülőatyjának” tartott Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminisztert méltatta. A tárcavezetőt a cikk szerzője a perzsa államban hősként tisztelt Mohamed Moszadek volt kormányfőhöz hasonlította. Moszadek 1951-ben, demokratikus választással került Irán élére, de miután államosította a brit befolyás alatt álló Angol-Perzsa Olajtársaságot, egy, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) által irányított puccsal 1953-ban megbuktatták.

A Donjaje Ekteszád gazdasági lap címlapján üdvözölte a „szankciók utáni korszak” kezdetét. „Megváltozott a világ” – írta az Etemád című mérsékelt újság, „diplomáciai forradalomnak” nevezve az Irán és a hatok (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország) közötti keddi megegyezést. A lap az előző napon sürgősséggel kiadott egy, a megállapodás témájának szentelt négyoldalas ingyenes különszámot, amely estére elárasztotta Teherán utcáit.

A Financial Asia című pénzügyi lap szerdai címlapján fehér háttérrel egyetlen szó szerepelt: „MEGÁLLAPODÁS”.

„Tizenkét év nukleáris konfliktusa ért véget” – ünnepelt a Gánún című újság, hangsúlyozva, hogy „feloldották Irán ostromát”.

A konzervatív Kajhán című napilap ezzel szemben nem rejtette véka alá a kételyeit a megállapodással kapcsolatban, és úgy vélte, hogy a mérsékeltnek tartott Haszan Róháni iráni elnök és amerikai kollégája, Barack Obama eltérően értelmezik az egyezségben foglaltakat.

A Vatan Emrúz ultrakonzervatív újság is szkeptikus a megegyezéssel szemben. A lap azt írta a vezércikkében, hogy hatalmas kihívás lesz az egyezmény szövegének átültetése a gyakorlatba.

A Jobbik üdvözli a nyugati nagyhatalmak és Irán közötti, atomprogrammal kapcsolatos megállapodást – közölte Gyöngyösi Márton, a párt frakcióvezető-helyettese, aki a Közel-Kelet békéjének és stabilitásának megteremtése irányába tett kulcsfontosságú lépésként értékelte az egyezséget.

Az ellenzéki politikus szerdán azt írta MTI-hez eljuttatott közleményében, hogy remélik, hogy a megegyezés véget vet „az évtizedek óta tartó Irán ellenes nyugati kampánynak, különösen az elmúlt kilenc év elhibázott szankciós politikájának”.

Álláspontja szerint az Egyesült Államok és térségbeli szövetségesei az 1979-es iszlám forradalom óta folyamatos nyomás alatt tartották Teheránt, nem riadva vissza attól sem, hogy háborút provokáljanak ki. A jelenlegi megállapodás esélyt adhat arra, hogy ennek a kártékony folyamatnak vége szakadjon – emelte ki.

Gyöngyösi Márton méltatta, hogy Irán az elmúlt években tárgyalóasztalhoz ült és betekintést engedett nukleáris létesítményeibe, szemben Izraellel és Szaúd-Arábiával. A Jobbik bízik abban, hogy a megállapodás zöld utat ad egy Iszlám Állam ellen létrejövő koalíciónak, és elvezeti a nyugati hatalmakat oda, hogy „kitalált fenyegetések és koholt vádak helyett” valódi, súlyos veszélyt jelentő szervezetek ellen összpontosítsák erejüket.