Közgazdászok: Merkelék kivéreztették a görögöket

Adósságelengedésre szólították fel Berlint, a londoniak már Athén távozásával számolnak az eurózónából.

„Az újabb katasztrófa” elkerülése érdekében a görög adósság átütemezésére és egy jelentős részének elengedésére szólította fel Angela Merkelt egy nyílt levélben Thomas Piketty, Jeffrey Sachs és három másik ismert közgazdász. Azt írták: „A soha véget nem érő megszorítások, amelyeket Európa lenyom a görög emberek torkán, egész egyszerűen nem működnek ( ) A német pénzügyminisztérium és Brüsszel által előírt gyógymód kivéreztette a beteget, s nem gyógyította meg betegségét.”

A levél szerzői szerint a görögök az utóbbi években javarészt végrehajtották a megkövetelt megszorításokat, az ország gazdasága mégis romokban hever. A közgazdászok ezért arra szólították fel a megszorítások legfőbb szószólójának, egyúttal a görög adósságelengedés legfőbb akadályozójának tartott Merkelt és az Athénnak hitelező trojkát, hogy „az újabb katasztrófa elkerülése és Görögország eurózónában maradásának lehetővé tétele” érdekében a görög adósságot ütemezzék át és jelentős részét engedjék el. A levél arra szólítja fel Merkelt, hogy tegyen „bátor és nagylelkű” lépéseket Görögországgal szemben, egyúttal pedig arra figyelmezteti a kancellárt, hogy a történelem e heti cselekedetei fényében fogja megítélni őt.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai a megállapodás nélkül zárult keddi euróövezeti csúcs utáni helyzetértékelésükben úgy fogalmaztak, hogy most már itt az ideje „az elkerülhetetlen elfogadásának”, és az erőfeszítéseket annak kidolgozására kell átcsoportosítani, hogy hogyan lehetne a legjobban kezelni Görögország távozását az euróövezetből. A görög gazdaságban felhalmozódott hatalmas mennyiségű kapacitástöbblet azt jelenti, hogy Görögországnak nem csupán versenyképes árfolyamú, de egyenesen „ultragyenge” valutára lenne szüksége e kapacitásfelesleg felszívásához és a további elhúzódó defláció elkerüléséhez. A ház szerint Görögország és hitelezői még mindig megtalálhatják a módját valamiféle egyezségnek, ám egy olyan rövid távú megállapodás, amely nem tartalmaz igen nagymértékű adósságkönnyítést, valószínűleg csak arra lenne jó, hogy az elkerülhetetlent halogassa még egy kis ideig.

A cég szerint mindezek alapján jó eséllyel elérkezhetett az ideje annak, hogy az euróövezet „útjára engedje” Görögországot.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői kedd éjjel összeállított helyzetértékelésükben közölték, hogy most már 60 százalék körüli esélyt látnak a grexitre, vagyis Görögország távozására az euróövezetből, és véleményük szerint ez „kaotikus körülmények közepette” megy majd végbe.

Angela Merkel kedd este, az euróövezeti országok csúcsvezetőinek brüsszeli tanácskozása után jelentette be, hogy továbbra sincs megállapodás Görögország adósságválságának megoldását illetően; ezért vasárnapra újabb csúcstalálkozót hívtak össze, immár valamennyi EU-tagállam részvételével. A kancellár reméli, hogy csütörtökig megfelelő, kellően részletezett görög javaslatok érkeznek egy újabb, több évre szóló pénzügyi mentőprogramra. Ezt megelőzően azonban Alexisz Ciprasz görög kormányfőtől már szerdán várják annak részletezését, milyen reformokat kíván megvalósítani, és annak fényében fogják megítélni, hogy a görög reformtervek kellően alátámasztanak-e egy újabb uniós mentőprogramot.

Merkel a kétéves pénzügyi mentőprogram feltételéül a görög féllel szemben korában támasztott, de azóta sem megvalósított szerkezeti reformkövetelmények teljesítését szabta. Adósságleírásról, minthogy az uniós alapszerződés is tiltja, szó sem lehet – mondta. A drachma visszatéréséről kedden nem esett szó, a grexitre Merkel szerint a választ a vasárnapi EU-csúcs fogja megadni. Athénnak mindenesetre erőteljes intézkedéseket kell foganatosítania a romló helyzet miatt – állapította meg. Ugyanakkor nem zárta ki rövid távú, áthidaló jellegű pénzügyi eszközök alkalmazását arra az esetre, ha a görög reformjavaslatokat és azok előkészítését kielégítőnek minősítik – erről Francois Hollande francia köztársasági elnök is lehetőségként beszélt, és azt is mondta, hogy az Európai Központi Bank vasárnapig tovább biztosítja a görög bankok likviditását.

Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök a keddi csúcs után újságírók előtt úgy vélekedett, hogy a hét végéig meg kell találni a végső kiutat a görög adósságválságból. Ciprasz szerint a probléma nem csupán Görögország, hanem egész Európa problémája. Az eszmecserét pozitívan értékelte, szerinte a görög javaslat igazságos és életképes, a tárgyalások legkésőbb a hét végére lezárulnak, és azok eredményeként lekerül majd a napirendről a grexit – mondta.

A görög miniszterelnök emlékeztetett a vasárnapi népszavazásra, amelynek eredménye szerinte erős fegyvert adott az athéni kormány kezébe.

A Merkel által is beharangozott uniós csúcsot Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke jelentette be. Az Európai Unió állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács vasárnapot adta meg végső határidőként arra, hogy sikerüljön tető alá hozni a megállapodást Görögországgal. Tusk világossá tette, ha addig nem sikerült megállapodni, akkor a tárgyalások véget érnek, és a lehető legrosszabb forgatókönyv is elképzelhető. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt közölte: erőteljesen ellenzi Görögország kilépését az eurózónából, de ha a görög kormány nem teszi meg, amit meg kell tennie, akkor nem fogja tudni megakadályozni azt. Az pedig „Görögország csődjéhez és a görög bankrendszer fizetésképtelenségéhez vezethet, amely mindenekelőtt a görögök számára lenne fájdalmas” – magyarázta Tusk. Jean-Claude Juncker igazolva látta saját korábbi állítását, hogy a nemek győzelme a vasárnapi referendumon jelentősen meggyengíti Görögország pozícióját.