Juncker: Kész forgatókönyvünk van a grexitre

Vasárnapra újabb csúcstalálkozót hívtak össze, immár valamennyi EU-tagállam részvételével.

Angela Merkel a csúcs előtt azt mondta, nem heteken, hanem napokon belül kell megoldást találni a görög kérdésre, de ez nem lehetséges anélkül, hogy Görögország vállalná bizonyos reformintézkedések végrehajtását.

„Mit akarunk? Hogy Görögország az eurózónában maradjon” – mondta Francois Hollande francia elnök, aki a gyorsaság, a szolidaritás és a felelősség elvét hangsúlyozta, s szintén konkrét, hiteles és pontos javaslatokat vár Athéntől. A francia államfő elmondta, hogy Görögország helyzetét középtávon is rendezni kell. „Nem akarunk háromhavonta Görögországról beszélgetni” – húzta alá Hollande.

Mark Rutte holland miniszterelnök is arról beszélt, hogy az egyetlen megoldás az lehet, ha Görögország reformokat, nehéz intézkedéseket hajt végre. Charles Michel belga kormányfő hangsúlyozta, hogy mindenekelőtt meggyőző, pontos és konkrét intézkedési tervet vár Görögországtól. „Egyetlen kormányt sem lehet a fejéhez szorított fegyverrel vagy a torkának szegezett késsel rákényszeríteni, hogy vállalja a felelősséget” – húzta alá Michel, aki úgy véli, hogy az uniós vezetők körében fásultság tapasztalható, mert szerintük a Ciprasz-kormány ezt folyamatosan halogatja.

Matteo Renzi olasz miniszterelnök elmondta, hogy őt nem a görög kérdés technikai megoldása aggasztja, mert az rendezhető, hanem az, hogy Európa „saját procedúráinak áldozatává válhat”. Taavi Roivas észt kormányfő úgy vélte, hogy két hete nagyon közelinek látszott a megállapodás, most viszont már sokkal rosszabb a helyzet, és nagyon kevés idő van már csak arra, hogy Görögország hiteles javaslatokkal álljon elő.

A rendkívüli csúcstalálkozó kezdete előtt Angela Merkel, Francois Hollande és Jean-Claude Juncker külön is egyeztetett Alexisz Ciprasz görög miniszterelnökkel.

Korábban egy, a Reuters hírügynökségnek névtelenül nyilatkozó görög illetékes azt közölte, Görögország arra kéri euróövezeti partnereit, hogy júliusi fizetési kötelezettségeinek teljesítése érdekében találjanak egy átmeneti megoldást, miközben igyekeznek hosszú távú megállapodásra jutni.

A vasárnap tartott népszavazáson a görög választók döntő hányada amellett tette le a voksát, hogy a kormány utasítsa el a hitelezők reformjavaslatait, amelyek végrehajtásáért cserébe viszont Görögország hozzájuthatott volna a június végén lejárt uniós mentőcsomag akkor még rendelkezésre álló maradék részéhez. Miután viszont a görögök felálltak a tárgyalóasztaltól, népszavazást kezdeményeztek, a program lejárt, az a pénz immár nem elérhető, Athén pedig egy hete elmulasztotta törleszteni az esedékes részletet a Nemzetközi Valutaalapnak, amit az eurózóna mentőalapja hivatalosan csődeseménynek tekint.