Juncker: Kész forgatókönyvünk van a grexitre

Vasárnapra újabb csúcstalálkozót hívtak össze, immár valamennyi EU-tagállam részvételével.

Bejelentette, hogy vasárnapra újabb csúcstalálkozót hívtak össze, immár valamennyi EU-tagállam részvételével, ami mutatja a helyzet sürgető voltát. A kancellár reméli, hogy csütörtökig megfelelő, kellően részletezett görög javaslatok érkeznek egy újabb, több évre szóló pénzügyi mentőprogramra. Ezt megelőzően azonban Alexisz Ciprasz görög kormányfőtől már szerdán várják annak részletezését, milyen reformokat kíván megvalósítani, és annak fényében fogják megítélni, hogy a görög reformtervek kellően alátámasztanak-e egy újabb uniós mentőprogramot.

Donald Tusk, a tanácskozás elnöke a csúcstalálkozó után elmondta, vasárnap összeül az Európai Unió állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács, és az a végső határidő arra, hogy sikerüljön tető alá hozni a megállapodást Görögországgal. Tusk világossá tette, ha addig nem sikerült megállapodni, akkor a tárgyalások véget érnek, és a lehető legrosszabb forgatókönyv is elképzelhető.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt közölte: ellenzi Görögország kilépését az eurózónából, de ha a görög kormány nem teszi meg, amit meg kell tennie, akkor nem fogja tudni megakadályozni azt. „Részletesen kidolgozott forgatókönyvünk van a grexitre” – jelentette ki most először a bizottság elnöke.

A múlt vasárnapi görögországi népszavazás eredményének ismeretében gyűltek össze Brüsszelben rendkívüli csúcstalálkozóra az eurózóna tagállamainak állam-, illetve kormányfői, hogy megvitassák az így kialakult helyzetet. A tagállami vezetők többsége a találkozóra való érkezésekor arról beszélt, hogy Görögországnak igenis reformokat kell végrehajtania, pontos, részletes és hiteles javaslatokkal kell előállnia erre vonatkozólag, lehetőleg minél előbb. Alexisz Ciprasz érkezésekor nem nyilatkozott az újságíróknak.

A legélesebben talán a litván elnök, Dalia Grybauskaite fogalmazott, aki befelé menet azt vetette oda az újságíróknak, hogy a csúcstalálkozó a semmit fogja megvitatni. „A görögök üres kézzel jöttek” – mondta a litván államfő. A politikus arra az álláspontra helyezkedett, hogy Európa bármire képes megoldást találni, de ehhez két olyan partnerre van szükség, akik tárgyalnak egymással, megbíznak egymásban és megértik egymást.

Angela Merkel a csúcs előtt azt mondta, nem heteken, hanem napokon belül kell megoldást találni a görög kérdésre, de ez nem lehetséges anélkül, hogy Görögország vállalná bizonyos reformintézkedések végrehajtását.

„Mit akarunk? Hogy Görögország az eurózónában maradjon” – mondta Francois Hollande francia elnök, aki a gyorsaság, a szolidaritás és a felelősség elvét hangsúlyozta, s szintén konkrét, hiteles és pontos javaslatokat vár Athéntől. A francia államfő elmondta, hogy Görögország helyzetét középtávon is rendezni kell. „Nem akarunk háromhavonta Görögországról beszélgetni” – húzta alá Hollande.

Mark Rutte holland miniszterelnök is arról beszélt, hogy az egyetlen megoldás az lehet, ha Görögország reformokat, nehéz intézkedéseket hajt végre. Charles Michel belga kormányfő hangsúlyozta, hogy mindenekelőtt meggyőző, pontos és konkrét intézkedési tervet vár Görögországtól. „Egyetlen kormányt sem lehet a fejéhez szorított fegyverrel vagy a torkának szegezett késsel rákényszeríteni, hogy vállalja a felelősséget” – húzta alá Michel, aki úgy véli, hogy az uniós vezetők körében fásultság tapasztalható, mert szerintük a Ciprasz-kormány ezt folyamatosan halogatja.

Matteo Renzi olasz miniszterelnök elmondta, hogy őt nem a görög kérdés technikai megoldása aggasztja, mert az rendezhető, hanem az, hogy Európa „saját procedúráinak áldozatává válhat”. Taavi Roivas észt kormányfő úgy vélte, hogy két hete nagyon közelinek látszott a megállapodás, most viszont már sokkal rosszabb a helyzet, és nagyon kevés idő van már csak arra, hogy Görögország hiteles javaslatokkal álljon elő.

A rendkívüli csúcstalálkozó kezdete előtt Angela Merkel, Francois Hollande és Jean-Claude Juncker külön is egyeztetett Alexisz Ciprasz görög miniszterelnökkel.

Korábban egy, a Reuters hírügynökségnek névtelenül nyilatkozó görög illetékes azt közölte, Görögország arra kéri euróövezeti partnereit, hogy júliusi fizetési kötelezettségeinek teljesítése érdekében találjanak egy átmeneti megoldást, miközben igyekeznek hosszú távú megállapodásra jutni.

A vasárnap tartott népszavazáson a görög választók döntő hányada amellett tette le a voksát, hogy a kormány utasítsa el a hitelezők reformjavaslatait, amelyek végrehajtásáért cserébe viszont Görögország hozzájuthatott volna a június végén lejárt uniós mentőcsomag akkor még rendelkezésre álló maradék részéhez. Miután viszont a görögök felálltak a tárgyalóasztaltól, népszavazást kezdeményeztek, a program lejárt, az a pénz immár nem elérhető, Athén pedig egy hete elmulasztotta törleszteni az esedékes részletet a Nemzetközi Valutaalapnak, amit az eurózóna mentőalapja hivatalosan csődeseménynek tekint.