Július 7-e reggelén, 8:50-től kezdődően gyors egymásutánban három bomba is felrobbant a reggeli csúcsban teljes kapacitással üzemelő londoni metrón, majd kicsivel később egy emeletes buszon is. Az első három pokolgép közül kettő a Circle, egy a Piccadily vonalon lépett működésbe, míg az emeletes busz a robbanáskor a Tavistock Square-en járt. A támadássorozatot négy öngyilkos merénylő, név szerint Hasib Hussain, Mohammad Sidique Khan, Germaine Lindsay és Shehzad Tanweer követték el, mindannyian életüket veszítették, csakúgy, mint 52 ártatlan ember. A merényletekben hétszázan sérültek meg, volt olyan, akinek térd alatt mindkét lábát amputálni kellett.
Khan, Tanweer, és Lindsay Leeds városából mentek közösen, bérelt autóval Lutonba, ahol találkoztak a későbbi emeletes buszon történt robbantásért felelős Hasib Hussainnal. Lutonból a négy elkövető vonattal, együtt indult a fővárosba.
A robbanóanyagokat a támadók hátizsákjaikba rejtve juttatták fel a tömegközlekedési eszközökre, és maguk is hozták működésbe. A kormány Hírszerzési és Biztonsági Bizottságának 2006-os beszámolója alapján házi készítésű szerves, peroxid alapú pokolgépeket használtak.
Július 16-ra mind a négy támadót azonosították: mindannyian muszlim hitűek, ám brit állampolgárok voltak, általában rendezett háttérrel rendelkeztek, nem voltak összeköttetésbe hozhatók terrorista szervezetekkel. 18 és 30 év közötti fiatal férfiak voltak, ketten is terhes feleségüket hagyták magukra. A brit és egyúttal az európai társadalom ekkor eszmélt rá, hogy a terrorfenyegetettség immár nemcsak a határokon túlról érkezhet – mint történt az például a szeptember 11-i támadások esetében – hanem a látszólag normális életvitelt folytató helyi lakosok köréből is.
A merényletsorozat mögött álló indítékokat a támadók közül ketten is videoüzenetben mondták el, mindkét felvétel végső verziójának elkészítésében közreműködött Ayman al-Zawahiri, az al-Kaida ismert tagja. Mohammad Sidique Khan felvételét az al-Dzsazíra 2005. szeptemberében, míg Shehzad Tanweerét 2006 júliusában adta le. Khan és Tanweer is a brit csapatok afganisztáni és iraki szerepvállalását emelték ki az indokok közül, a brit társadalom nem-muszlim része pedig szerintük azért bűnös, mert támogatja kormányaikat. „Nem hagyjuk abba harcunkat, amíg be nem fejezitek a mieink bombázását, gázzal támadását, bebörtönzését és kínzását” – jelentette ki Khan. Tanweer egyébként Amerika és Izrael pénzügyi támogatását is az indokok közé sorolta.