Spöttle beszélt arról is, hogy Kínában, például a Peking–Sanghaj-járaton már repülőtérszintű ellenőrzés van, csomagátvizsgálással és egyéni beléptetéssel. Európával kapcsolatban megjegyezte azonban, hogy Ajjúb al-Kazzáni neve több uniós ország titkosszolgálatánál is ismert volt, azt is tudták, hogy felszáll majd a pénteki vonatra. A szakember szerint a vasúti közlekedés úgy tehető biztonságossá, hogy a hasonlóan gyanús személyeket elfogják, és vagy letartóztatják, vagy kiutasítják őket a kontinensről.
A spanyol titkosszolgálat egyik név nélkül nyilatkozó munkatársa korábban elmondta, hogy Al-Kazzáni tavaly májusban Törökországon keresztül Szíriába utazott, ahol sajtóhírek szerint az Iszlám Állam egyik táborában kiképzést kaphatott.
Tálas Péter, a Stratégiai Védelmi Kutató Központ vezetője is nagyon fontosnak tartaná az európai titkosszolgálatok szoros együttműködését, erre ma szinte csak a körözött személyek esetében van példa. Úgy látja, kellene egy közös adatbázis, amely az Európából az Iszlám Államhoz távozó, majd onnan visszatérő harcosok adatait tartalmazza.
A szakértő szerint a hatalmas infrastrukturális beruházási költségek miatt az egyéni beléptetés és csomagátvilágítás csak olyan nemzetközi vasúti járatokon megoldható, amelyek legfeljebb három-négy helyen állnak meg útjuk során.
Nem a pénteki volt egyébként a kétezres évek legsúlyosabb, vasúton történt támadása: 2004. március 11-e reggelén több bombát is felrobbantottak a madridi elővárosi vasúti hálózaton. A iszlamista terroristák által elkövetett merénylet 191 halálos áldozatot követelt, a sérültek száma pedig elérte az 1800-at. A támadás után a szomszédos Olaszországban és Franciaországban is megemelték a készültségi szintet.
