Csempészek virágkora Kelet-Ukrajnában

Százmilliókat kaszálnak naponta a háború vámszedői. Bedrogozott idősekkel játsszák ki az ellenőrző pontokat.

De ugyanez történik egyes ukrán ellenőrző pontokon is, ahol egy-egy, sem engedéllyel, sem pedig menetlevéllel nem rendelkező kamion átengedéséért a vállalkozók akár 150 ezer hrivnyát is hajlandók fizetni, de a minimális összeg is 50 ezernél kezdődik. Számukra azonban még ez is jó befektetésnek számít, hiszen ők a megvesztegetésre szánt pénz akár ötszörösét is megkeresik. A kenőpénzek összegét egyébként mindig a szállított áru értéke szabja meg. Luhanszk megye korábbi vezetője, Hennagyij Moszkal, akit a munkácsi eseményeket követően az államfő ismételten Kárpátalja kormányzójává nevezett ki, nemrég arról beszélt, hogy egy-egy, az úgynevezett Luhanszki Népköztársaság önjelölt vezetőjének, Ihor Plotnickijnak és az ottani oligarcháknak szánt, minőségi italokkal és cigarettával megrakott kamion biztonságos célba juttatásáért a tulajdonosok 300-500 ezer hrivnyát is készek alkudozás nélkül leszámolni.

Új színt jelent a palettán azoknak a kisstílű szélhámosoknak a megjelenése, akik az idős embereket és a gyermekeket használják fel ügyleteik lebonyolításához. Módszerük – ahogy arról a Facebook közösségi portálon az egyik önkéntes, Roman Donik is beszámolt – fölöttébb egyszerű. Vélhetően altatóval vagy kábítószerrel alaposan elbódítják a nagymamát vagy a nagypapát, azt a látszatot keltve ezáltal az ellenőrző ponton, hogy súlyos, mielőbbi ellátást igénylő beteget szállítanak, amit természetesen megfelelő orvosi igazolással is bizonyítani tudnak. Így előttük azonnal felnyílnak a sorompók, nem kell órákig várakozniuk a sokszor több kilométeres sorokban, s naponta akár négy-öt fordulót is megtehetnek, visszafelé áruval megrakott gépkocsival. Az éhhalál határán vegetáló idős embereket, illetve csavargó, netán a háború miatt árván maradt gyermekeket ugyanis ma nemcsak a szeparatisták által ellenőrzött területeken, hanem bárhol Ukrajnában lehet találni.

Botorság lenne azonban azt hinni, hogy a háborús övezetben zajló csempészet, amelynek bevételei az államfő tanácsadója, Jurij Birjukov szerint a kábítószer-kereskedelem jövedelmezőségével vetekszik, az egyirányú utca forgalmához hasonlítható.

Tetyjana Csornovol parlamenti képviselő szerint például csak az utóbbi négy hónapban 12 ezer vagon szenet szállítottak ki illegális úton a megszállt területekről az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) elnökhelyettesének, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc főosztálya vezetőjének, Jurij Artyuhovnak a védelme alatt.

Luhanszk megyében viszont a rendvédelmi szervek munkatársai egyetlen hét alatt három olyan föld alatti vezetékre bukkantak, amelyeken a különféle kőolajtermékeket pumpálták át Oroszországból az ukrán területen létesített tározókba, természetesen a milícia védőszárnyai alatt. A keleti végeken zajló csempészethez ugyanis – állítja a biztonsági szolgálat terrorellenes központjának vezetője, Vitalij Malikov – a hatalmas pénzeket kaszáló vállalkozókon, illetve a túlélésért harcoló lakosságon kívül mindenki más is hozzáteszi a magáét, beleértve a hadsereg, az önkéntes zászlóaljak és a rendvédelmi szervek tagjait és magas ragú tisztjeit s nem utolsósorban az állami hivatalnokokat. – Merő képtelenség, ám tény, s ettől válik a helyzet igazán abszurddá – ahogy Roman Donik írta –, hogy a csempészáruk célba jutását egyik részről az ukrán fegyveres erők, másik részről pedig azok a banditák biztosítják, akiket a háborús időszak törvényei szerint az előbbieknek meg kellene semmisíteniük.