Folytatódik az erőszakos mozgósítás Ukrajnában

Eközben ismét fokozták támadásaikat tiltott nehéztüzérségi fegyverek bevetésével a szakadár erők.

A közlemény szerint előző nap összesen kilencvenkétszer sértették meg a szakadárok a tűzszünetet. A harcokban két katona esett el és tíz sebesült meg – közölte szerdai kijevi sajtótájékoztatóján Andrij Liszenko, az elnöki hivatal hadműveleti ügyekben illetékes szóvivője.

A parancsnokság beszámolt arról, hogy a Doneck környékén lévő katonai állásokat kedd éjjel is támadták a februári minszki egyezményben tiltott, 100 milliméternél nagyobb kaliberű nehéztüzérséggel, továbbá 122 milliméteres lövedékek csapódtak be Avgyijivka település lakónegyedeiben is.

Feszült volt a helyzet az éjszaka a frontvonal déli szakaszán, az Azovi-tenger partján fekvő kikötőváros, Mariupol térségében is. Az M szektorban előző nap összesen 11 tüzérségi támadást indítottak a szakadárok.

Húsz év börtönre ítélte első fokon egy orosz bíróság Oleh Szencov terrorizmussal vádolt krími ukrán filmrendezőt a dél-oroszországi Rosztov-na-Donu városban.

A vád szerint Szencov és társa, Olekszandr Kolcsenko terrorcsoportot hozott létre és illegális fegyverkereskedelmet szervezett. A csoport állítólag tavaly májusban két támadást is végrehajtott Szimferopolban, és továbbiakat is tervezett.

Kiújultak a támadások eközben a frontvonal északi szakaszán is. A Luhanszk megyei kormányzóság közleményében arról adott hírt, hogy a szakadár tüzérségi csapások következtében megrongálódott egy gázvezeték, több helyen a villamos vezetékek, és egy lakóház teteje is beszakadt. Civilek a kormányzói hivatal tudomása szerint nem sérültek meg.

Dmitro Timcsuk katonai szakértő, a kelet-ukrajnai harcok övezetében adatokat gyűjtő Információs Ellenállás nevű szervezet vezetője szerdán arról írt Facebook-oldalán, hogy az utóbbi napokban a szakadárok mintegy másfél ezer újabb fegyveressel – javarészt Oroszországból érkezett zsoldosokkal – egészítették ki Doneckben állomásozó erőiket, valamint egyéb fegyverzetek mellett három, Oroszországból „átdobott” T–80-as harckocsit is a megyeközpontba irányítottak.

Luhanszknál 15 harckocsit és 34 egyéb páncélozott harcjárművet, illetve tüzérségi rendszert, a két megyeközpont között lévő Vuhlehirszk településnél pedig tíz harckocsit vontak össze.

Timcsuk információi alapján a szakadár „népköztársaságokban” folytatódik a lakosság erőszakos mozgósítása, Debelceve és Vuhlehirszk városokból tömegesen menekülnek a katonakorú férfiak, hogy elkerüljék a besorozást a szakadár erőkhöz, amelyek nemegyszer agyonlövéssel fenyegetik meg azokat, akik nem akarnak belépni a soraikba. A szakértő úgy tudja, hogy az orosz határon nem engedik Ukrajnából Oroszországba belépni az ötvenévesnél fiatalabb ukrán állampolgárságú férfiakat.

Eduard Baszurin, az Ukrajna területén önkényesen kikiáltott Donecki Népköztársaság „védelmiminiszter-helyettese” saját felderítésüktől kapott adatok alapján szerdán arról számolt be újságíróknak, hogy az ukrán hadsereg mintegy négyezer katonát, hatvan harckocsit és állítólag öt Buk M1 típusú légvédelmi rakétarendszert vezényelt a frontvonalhoz. Szerinte ez azt bizonyítja, hogy az ukrán fegyveres erők támadást készítenek elő a szakadár területek ellen.

Anatolij Matiosz főügyészhelyettes szerdán közölte, hogy befejeződött a nyomozati eljárás a május közepén Kelet-Ukrajnában elfogott két orosz katonatiszt ellen. Tíz napon belül az illetékes bíróságnál megteszik a vádemelést, utána nyilvános tárgyalást tartanak – tette hozzá.

Alekszandr Alekszandrov őrmester és Jevgenyij Jerofejev százados május 16-án esett fogságba Luhanszk közelében, a frontvonal ukrán ellenőrzésű oldalán. Az orosz katonák ellen az ukrán hatóságok terrorszervezetben való részvétel gyanújával indítottak büntetőeljárást a Luhanszk megyei oroszbarát szakadárokkal való együttműködésük címén. A katonák saját elmondásuk szerint az orosz fegyveres erők hírszerzéséhez tartozó 3-as számú különleges megbízatású dandárnál szolgálnak. Moszkva viszont váltig tagadja, hogy a két elfogott orosz állampolgár az orosz fegyveres erőknél szolgálna.

A kiéleződő kelet-ukrajnai helyzetre hivatkozva Ewa Kopacz miniszterelnök szerdán arra kérte Andrzej Duda államfőt, hogy hívja össze a Nemzetbiztonsági Tanácsot (RBN), mivel az ukrajnai helyzet kezelése körül politikai vita alakul ki a lengyel politikai vezetők között.

Kopacz azt követően sürgette az új RBN megalakítását és összehívását, hogy az államfő hétfőn kilátásba helyezte: pénteki berlini látogatásakor az ukrajnai béketárgyalások formátumának bővítését szeretné javasolni. Szerinte ugyanis ezeken – az úgynevezett normandiai négyeken, vagyis Németországon, Franciaországon, Oroszországon és Ukrajnán kívül – az Egyesült Államok „is részt vehetne mint olyan világhatalom, amellyel Oroszországnak számolnia kell, továbbá Ukrajna szomszédai is, amelyeket közvetlenül érint mindaz, ami ott zajlik”.

A kormányzó Polgári Platform (PO) politikusai szerint Duda nem egyeztette nyilatkozatát a külügyi tárcával, és Kopacz úgy látja: a kijelentés arra vall, hogy az államfő „elhatárolódik a kormánytól, mellyel nem akar párbeszédet folytatni”.