Kisegíti Németország a balkániakat

Németország pénzügyi segítséget nyújt a nyugat-balkáni országoknak a menekültválság kezeléséhez.

Frank-Walter Steinmeier az osztrák fővárosban zajló egynapos Nyugat-Balkán konferencián elmondott beszédében kiemelte: Németország tudja, hogy a térségén átvonuló menekültek nagy száma súlyos teher a közigazgatási rendszer, a közlekedési hálózat és a helyi közösségek számára.

„Nem hagyjuk magukra önöket ebben a nehéz helyzetben” – hangoztatta a német diplomácia vezetője, beszédének a tárca honlapján közzétett szövege szerint. Bejelentette, hogy Németország egymillió euró azonnali pénzügyi támogatást nyújt a térség országainak, ebből 600 ezer eurót Szerbiának és Macedóniának. A pénzből élelmiszert és tisztasági csomagokat vásárolnak a menekülteknek, és javítják egészségügyi ellátásuk körülményeit.

Frank-Walter Steinmeier az Európai Unióban kialakult menekültügyi helyzetről vallott német kormányzati nézeteket összefoglalva kijelentette: olyan kihívásról van szó, amely „mindenkit érint Európában” és alapjaiban érinti „európai értékrendünk lényegét, az emberiesség és a szolidaritás értékét”.

Mindez először is azt jelenti, hogy a bajban lévők megsegítése „közös európai felelősség”. Az erőszakos konfliktusok elől menekülő embereknek védelem kell, és „ezt meg kell adnunk nekik”, mert „ez a humanitárius kötelességünk”.

Másodszor pedig azt jelenti, hogy „egyetlen ország sem képes egyedül kiállni a próbát”, ezért fontos a szoros együttműködés – mondta a német külügyminiszter.

Mindebből a berlini vezetés szerint az következik, hogy „emberségesen kell bánni a menekültekkel, akárhová vezet is az útjuk”, és ki kell dolgozni egy közös európai menekültügyi politikát. Ehhez „a dublini rendszer reformjára van szükség, hogy méltányosan oszthassuk el a menekülteket az EU-ban”. Továbbá megállapodásra kell jutni abban, hogy biztonságos származási országnak tekintendő valamennyi állam, amely megfelel az uniós tagjelöltekkel szemben támasztott követelményeknek – fejtette ki Frank-Walter Steinmeier.

A német diplomácia vezetője a konferencia előtt megbeszélést folytatott Sebastian Kurz osztrák külügyminiszterrel. A találkozó után tartott sajtótájékoztatón Steinmeier a ZDF német országos közszolgálati televízió beszámolója szerint elmondta: „nem gondoljuk, hogy határkerítések megoldják a migráció témáját”.

Németországba az idén 800 ezer menedékkérő érkezik a kormány előrejelzése szerint. Ez a tavalyi szám négyszerese, és azt jelenti, hogy Németország fogadja be az EU-ba érkező menedékkérők 40 százalékát.

A Nyugat-Balkán Németországnak a menekültválsággal összefüggésben azért is kiemelten fontos, mert a térség EU-n kívüli országainak állampolgárai alkotják a menedékkérők legnagyobb csoportját, nagyjából 40 százalékát, és körükben az elfogadott kérelmek aránya a 0,5 százalékot sem éri el, de ellátásukról az eljárás végéig gondoskodni kell. Berlin szerint a nyugat-balkániak számát, arányát csökkenteni lehet, ha a térség összes államát biztonságos származási országnak minősítik. Ennek révén a menekültügyi hatóság részletes vizsgálat nélkül elutasíthatja a menedékjogi kérelmeket, és távozásra kötelezheti a kérelmezőket.

Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter szerint az egyoldalú lépések „nem fognak működni, és mindenekelőtt még veszélyeztetik is a nyitott határok európai elvét”. Ha az Európai Unió nem lesz képes gyorsan közös megoldást találni a kontinenst érintő menekültválság kezelésére, akkor egyre több ország fogja Magyarországhoz és Dániához hasonlóan megpróbálni maga megoldani a problémát, ez viszont nem fog sikerülni.

„Biztosan központi feladat lesz a külső határaink hatékonyabb védelme” – hangoztatta az Európai Bizottság bővítési felelőse, a konferencia résztvevői előtt beszélve. Johannes Hahn azt is elmondta, hogy újra beszélni kell majd a bevándorlóknak a tagállamok közötti jobb elosztását célzó kvótarendszer ügyéről. „Azt remélem, hogy a legújabb fejlemények tükrében most már mind a 28 tagállam kész lesz ebben megállapodni” – tette hozzá.

Vesna Pusic horvát külügyminiszter arról beszélt, hogy az Európai Uniónak azokban az országokban kell kezelnie a menekültproblémát, amelyekben az jelenleg létezik, ha már ott nem tudja, ahonnét valójában ered. A tárcavezető szerint az EU-nak szakértőket, tudást, továbbá humán és pénzügyi támogatást kell küldeni ezekbe az országokba, Görögországba, Macedóniába és Szerbiába.

Kijelentette, hogy Horvátország nem kíván falakat építeni, amennyiben a migránsok arra felé vennék az irányt. Azokról, akik pedig ezt teszik, „semmi jót nem gondol”. Országa felkészülten várja a menekülteket, akiknek az úti célja inkább Németország és Svédország – mondta, majd hozzátette: a megoldás pedig nem az, hogy ezeket az embereket különböző országokon keresztül engedjük eljutni a végcéljukig, csak azért, hogy a probléma másokra háruljon át.

Az Európai Uniót a szerb és a macedón külügyminiszter is cselekvésre szólította fel a menekültválság kezelése érdekében. A két ország a menekültáradat által leginkább sújtott tranzitországok között van. A nyugat-balkáni útvonalat választó menekültek tízezrei vonulnak át Szerbián és Macedónián útban Nyugat felé.

„A legnagyobb menekültválsággal állunk szemben a második világháború óta” – jelentette ki sajtótájékoztatóján Ivica Dacic szerb külügyminiszter. „Úgy gondolom, az Európai Uniónak elő kellene állnia egy cselekvési tervvel, és fel kellene kérnie minket az ahhoz való csatlakozásra”.