Őszi manőverek Európában

Hidegháborús hangulatú hadgyakorlatoktól lesz hangos a kontinens.

Az egész éven végigvonul a Trident Juncture 2015 fedőnevű hadgyakorlat, ennek végkifejletére október 3. és november 6. között kerül sor, főleg Olaszországban, Spanyolországban és Portugáliában. A szövetség 27 tagországából és több partnerországból mintegy 36 ezer katona vesz részt. A legfőbb cél, hogy az új, kibővített reagálóerők (NRF), illetve ezek legfontosabb újdonságát jelentő része, a „nagyon gyors reagálású összhaderőnemi harci kötelék” (VJTF) sikerrel vizsgázzon, s ezáltal 2016 év folyamán készültségben legyen, ha igény volna a bevetésére.

Mint azt a francia Jean-Paul Paloméros tábornok, a norfolki székhelyű transzformációs parancsnokság (a szövetség folyamatos átalakításáért, fejlesztéséért és úgymond „jövőbe látásáért” felelős szervezet) vezetője a sajtóértekezletén elmondta: a gyakorlaton a modern háború minden összetevőjét szerepeltetik. A rakétavédelmet, az informatikai támadásokat és a „hibrid háborút” is, amelynek része a propaganda. Még az internetes közösségi oldalakat is bevonják, kitalált és valószínűleg valóságos ellenségekkel. „Nem tudom elképzelni, hogy ne lennének közben látogatóink az oldalainkon” – jelentette ki Paloméros. A tábornok szerint a gyakorlatnak „nincs különösebben köze” az ukrajnai válsághoz vagy az Oroszországgal fennálló feszült viszonyhoz, megrendezését még 2012-ben határozták el.

Az oroszokkal szemben – amerikai kollégáival ellentétben – visszafogottabb Paloméros szavait nem pusztán az időrend támasztja alá: az is, hogy a NRF átalakításának és a VJTF létrehozásának nemcsak az ukrajnai válság az oka, hanem a közel-keleti instabilitás is. Vagy ahogy a nyugati szóhasználatban elterjedt, az Iszlám Állam elleni katonai fellépés szükségessége.

A Trident Juncture és a szövetség gyakorlati tervei úgy vannak kialakítva, hogy azok más specifikus célú, helyi, nemzeti gyakorlatokkal is átfedjék egymást, ezáltal az erőforrásokat hatékonyabban kihasználhassák. Az elv az, hogy minden résztvevő elérhesse a maga kiképzési célját, miközben hozzájárul a többiekéhez is. Ennek azért is van jelentősége, mert bár 2014 óta több szövetséges ország is növelni kezdte katonai kiadásait, a NATO-tagállamok összesített büdzséje továbbra is csökkenőben van.

Szövetségesként Magyarország is része ennek a rendszernek, azaz a részvételével, vagy területén zajló események több vonatkozásban is jóváíródnak a Trident Juncture keretében. A soron következő legjelentősebb esemény a hódmezővásárhelyi 62. lövészzászlóalj felkészültségét vizsgáztató nemzeti Bátor Harcos gyakorlat lesz, amelyen azonban egy Németországban állomásozó amerikai felderítő-lövész ezred zászlóalja is hazánkba érkezik 700 kilométeres közúti menet és a Mosoni-Dunán való átkelés után. Hogy mennyire összetett és szerteágazó ezeknek a gyakorlatoknak a rendszere, azt az is igazolja, hogy még az Európai Unió visegrádi országok által által felállított harccsoportjának (V4 EUBG) novemberi, a lengyelországi Drawsko Pomorskie-ben megrendezendő összekovácsoló gyakorlata, a Common Challenge 2015 is illeszkedik a legfőbb idei NATO-manőver rendszerébe.

Európa legerősebb, orosz légvédelmirakéta-csoportosítása által lefedett légtérben kezdik meg szeptember 1-jén szolgálatukat a magyar Gripenek. A vadászgépek a NATO baltikumi légtérvédelmi feladatait (BAP) ellátandó települtek csütörtökön a litvániai Siauliai-be, ahol 2004 óta a szövetség vadászgépei rotációs rendszerben látják el a készültségi feladatokat. A sorrendben 39. váltás jutott a magyarokra, a vállalást még a 2012-es chicagói NATO-csúcson – az ukrán válság előtt – tette Orbán Viktor miniszterelnök. A misszió jelentőségét mutatja, hogy ez az első alkalom, amikor a honvédség gépei csúcsfegyverüket, az amerikai AMRAAM-rakétákat is magukkal vitték.

Bár fegyveres incidensre a BAP 11 éve alatt nem került sor, az igazsághoz hozzátartozik, hogy egykori szovjet bázisról felszálló, őrjáratozásukat általában közepes-nagy magasságban végző gépek repüléseik jelentős részében a térség orosz légvédelmének hatásos megsemmisítési zónájában tartózkodnak. A Litvániával közvetlenül határos Kalinyingrád területén rendkívül erős légvédelmet állomásoztat az orosz hadvezetés, mely számára az exklávé kiemelt stratégiai jelentőségű, így készen kell állni a helyi objektumok, szárazföldi és tengerészeti erők (a Balti Flotta) megóvására egy esetleges támadással szemben. Hasonlóan „sűrűn” vannak légvédelmi rendszerek telepítve Szentpétervár körül is, amelyek zónái szintén benyúlnak az egykori baltikumi szovjet tagköztársaságok fölé.

A kalinyingrádi orosz légvédelem ékköve az Alekszandr Nyevszkijről elnevezett 183. Gárda Rakétaezred, amelynek parancsnoksága Gvardejszk városában található, tüzelőállásai, radarjai pedig az exklávé számos pontján adnak készültségi szolgálatot. Nem mellékes, hogy az alakulatot 2011–12-ben átfegyverezték a legkorszerűbb Sz–400 Triumf-rendszerekre, amelynek rakétái akár több száz kilométerre lévő légi célokat is képesek megsemmisíteni. (Zord)