Továbbra is kaotikus állapotok vannak a Krímben

Ezt helyszíni riportjában állapította meg a The New York Times.

Szinte teljesen megszűnt a szólásszabadság, felszámolták a gyülekezési jogot és a szabad, független sajtót, de a félsziget lakosait igazából nem is ezek a kérdések izgatják, hanem a „régi démonok”: a burjánzó kormányzati korrupció, a megvesztegethetőség, a hozzá nem értés.

A Krím szinte teljesen elszigetelődött a külvilágtól a nyugati szankciók miatt: a külföldi hitelkártyák nem működnek, sokszor nem használható a mobilhálózat, és sok népszerű internetes szolgáltatást – például a gmail levelező rendszert – gyakran blokkolnak. A helyi egyetemek diplomáit már nem ismerik el nyugaton, és ennek nyomán több ezer külföldi hallgató hagyott fel krími tanulmányaival.

Vlagyimir Kazarin, egy helyi egyetem professzora elmondta, hogy elszigeteltségben élnek az emberek, „még az orosz rendszerek is külföldinek tekintenek minket, nem integrálódtunk teljes mértékben Oroszországba”.

A professzor ahhoz a kisebbséghez tartozik, amelyik 2014 márciusában ellenezte a félsziget Oroszországhoz csatolását a sebtében megrendezett helyi népszavazáson. A többség pedig, amelyik akkor az Ukrajnából való kiválást pártolta, ma azt hangoztatja: a káosz ellenére a Krím legalább elkerült egy, a 6400 halottat követelő véres kelet-ukrajnai háborúhoz hasonló fegyveres viszályt.

Az amerikai napilap rámutatott: szembetűnő átalakulás az orosz hatalomátvétel óta a szabad véleménynyilvánítás és gyülekezés hiánya. Leonyid Kuzmin, egy 24 éves tanár erre akkor eszmélt rá, amikor megemlékezést szervezett a nagy ukrán költő, Tarasz Sevcsenko születésének 201. évfordulója alkalmából. Az eseményen tiltakozók jelentek meg ukrán zászlókkal és egy „A Krím Ukrajnáé\" feliratú táblával. Kuzmint emiatt letartóztatták, 55 ezer forintnak megfelelő összegre megbüntették és felmentették állásából. „Azok a szabadságjogok, amelyekhez az utóbbi 23 évben hozzászoktunk, például a szólásszabadság, lényegében mind eltűntek” – jelentette ki a The New York Timesnak.

Az újság szerint azonban az embereket éppen az ukrán fennhatóság alatt töltött huszonhárom évből megismert problémák aggasztják: a korrupt, megvesztegethető és inkompetens kormány.

Szergej Akszjonov krími kormányfő egy élőben közvetített városházi gyűlésen a félsziget problémáit azonban a nyugati szankciókra és a hozzáértő kormánytisztviselők hiányára fogta.

Habár a fent idézett professzor szerint a Krím még nem teljes értékű része Oroszországnak, az orosz Szövetségi Nyomozó Bizottság (FSZB) úgy járt el Akszjonov kormányával szemben, mintha már az lenne: letartóztatta a krími hatalom iparpolitikai miniszterét és két magas rangú tisztviselőjét különböző korrupciós vádakkal. Emellett három másik minisztert menesztettek, akik közül az egyik ellen büntetőjogi eljárás folyik.

Akszjonov erre reagálva bejelentette, bizottságot hoz létre a tisztviselők jogainak védelmére, de az ötletet szinte azonnal el is vetette, mert – mint indokolta – a kezdeményezés szembement az orosz föderációs törvényekkel.

„Különleges körülmények között dolgozunk” – mondta a miniszterelnök. „Mindennap tíz olyan problémával találom szembe magamat, amelyekre sem a krími, sem a föderációs törvények nem vonatkoznak.\" Akszjonov szerint a félsziget problémái abból is fakadnak, hogy kormányának tisztviselői nem tudnak mit kezdeni az ukrán és orosz törvények közötti ellentmondásokkal.

Az orosz sajtó elemzői szerint a problémák valódi gyökere azonban az, hogy a Krímben küzdelem folyik az Oroszországból beáramló állami támogatás felhasználásáért. Moszkva 700 milliárd rubelt (mintegy 3017 milliárd forintot) irányzott elő 2020-ig a félsziget fejlesztésére. Az FSZB ugyanakkor nem véletlenül tartóztathatott le krími kormánytagokat: júniusban a Kreml számvevői arról számoltak be, hogy a 2014-ben útépítésre adott pénz kétharmadával nem tudtak elszámolni.

Eközben a moszkvai sajtó már arról cikkezik, hogy a Kreml az összes krími miniszterhelyettes saját hatáskörben való kinevezését fontolgatja. Ez arra utalhat, hogy Moszkva elégedetlen a félsziget vezetésével.

A The New York Times beszámolója szerint nemcsak Moszkva, hanem a krími lakosok közül is sokan csalódottak a krími állapotok miatt. A 75 éves Tamara Gregorijan keserűen megjegyezte az amerikai lapnak: „Annyira vártuk, hogy Oroszország részévé váljunk, reméltük, hogy minden jóra fordul, de csak még rosszabb lett.”