Ferenc pápa a politikai foglyoknak is üzent Kubában

A megbékélés mintapéldájának nevezte az amerikai–kubai viszonyban elkezdődött enyhülést.

Arra biztatta Barack Obama amerikai elnököt és Raúl Castrót, a kubai államtanács elnökét, hogy az elkezdett úton továbbhaladva tegyék teljesen normálissá a két ország viszonyát. Ferenc pápa közvetített azokon a titkos tárgyalásokon, amelyeknek célja a két egykori hidegháborús ellenfél közötti diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele volt. Ez idén meg is történt.

Az egyházfő azt mondta: szeretné, ha szavai eljutnának azokhoz is Kubában, akikkel „különböző okokból” nem fog tudni találkozni keddig tartó szigetországi látogatásán. Ezzel nyilvánvalóan a politikai foglyokra és a kubai átlagemberekre gondolt.

Raúl Castro üdvözlőbeszédében dicsérte a pápát azért, mert rendszeresen bírálja a fennálló gazdasági világrendszert, amely szerinte „globalizálta a tőkét, és bálványává tette a pénzt”. Kijelentette, hogy a kubai kommunista kormány „igazságos társadalmat és társadalmi igazságot” teremtett. Köszönetet mondott az egyházfőnek az Egyesült Államok és Kuba közötti közvetítésért. Felszólította Washingtont, hogy vessen véget a Kuba elleni kereskedelmi embargónak, illetve hogy számolja fel a guantánamói amerikai haditengerészeti támaszpontot.

Az AP hírügynökség szerint meglepő, hogy a pápa sürgette az amerikai–kubai viszony enyhítésének folytatását, hiszen a Vatikán hetekkel ezelőtt biztosítékot adott arra vonatkozóan, hogy Ferenc pápa nem beszél politikáról kubai, majd egyesült államokbeli látogatásán. A kubai vezetők különösen azt nem szeretnék, ha a pápa az emberi jogok ottani érvényesüléséről vagy arról beszélne, hogy kívánatos volna a katolikus egyház szabad működése a hivatalosan ateista és kommunista országban. Ezzel összefüggésben Ferenc pápa – hasonlóan két elődjéhez – nem találkozik ellenzékiekkel.

Beszédében az egyházfő valóban nem beszélt nyíltan az emberi jogokról, de azt mondta: imádkozik Kuba védőszentjéhez, az El Cobre-i Irgalmas Szűz Máriához azért, hogy „minden kubai gyermeke és e szeretett nép elnyerje az igazságot, a békét és a szabadságot”. Nem tett utalást arra, hogy kívánatos volna az egyház szabad működése – iskolák fenntartása, vallási műsorok indítása az állami rádióban és a tévében –, de azt elmondta, hogy látogatásával segíteni akarja a kubai egyházat a remények és aggodalmak között hánykódó nép támogatásában és bátorításában.