Lemondott az egyiptomi kormány

Ibráhím Mahlab egyiptomi miniszterelnök benyújtotta szombaton kabinetje lemondását, amelyet Abdel-Fattáh esz-Szíszi államfő elfogadott – derül ki egy elnökségi közleményből.

A lemondott kormányt Szíszi azzal bízta meg, hogy átmenetileg lássa el az ügyvivői feladatokat, egészen addig, amíg nem alakul egy új kabinet. A kormányalakítással az olajminisztert, Seríf Iszmáílt bízta meg, egy hetet adva neki a feladat végrehajtására. Sajtóértesülések szerint lemondását megelőzően Mahlab egy jelentést nyújtott át Szíszinek a kormány teljesítményéről, amellyel az elnök nem volt megelégedve.

A mindössze egy hónappal a parlamenti választások előtti váratlan lépés hátteréről egyelőre nincsenek információk, annyi bizonyos, hogy az elmúlt napokban az egyes minisztériumokban uralkodó korrupcióról szóló hírek uralták a helyi médiát. A legutóbbi botránysorozatot a mezőgazdasági miniszter, Szaláh ed-Dín Mahmúd Helál négy nappal ezelőtti, korrupciós vádak miatti lemondása váltotta ki.

Bár már napokkal ezelőtt kiszivárgott, hogy kormányátalakítás várható, a szombati drasztikus fejleménnyel nem számoltak az egyiptomiak. A közelgő változásokat mindenesetre előrevetítették az egyébként kormánybarát napilapok címlapján mostanában olvasható olyan főcímek, mint A mezőgazdasági vesztegetések rémálma üldözi Mahlab minisztereit vagy Káosz övezi Mahlab kormányát.

Az államügyészség közölte, hogy Helál és a mezőgazdasági tárca egyéb illetékesei ellen vizsgálatot indítottak, mivel felmerült a gyanú, hogy kenőpénzek fejében osztottak földvásárlási engedélyeket üzletembereknek. A tárcavezetőt néhány perccel lemondása után az autójából kiszedve vették őrizetbe a kairói Tahrír téren. Az esettel kapcsolatban sajtótilalmat rendeltek el, annyi mindenesetre kiderült, hogy 217 ügyet vizsgálnak.

A termőföldkérdés érzékeny témának számít az észak-afrikai országban, amely évezredeken át a földközi-tengeri térség „kenyeres kosaraként” volt ismert, mostanra viszont a világ első számú gabonaimportőre lett. A földek folyamatos zsugorodása elsősorban a népesség robbanásszerű növekedését kísérő illegális építkezések következménye, amely jelenség legszembetűnőbb példája a fővárost körülvevő, engedély nélkül felhúzott lakótelepekből álló betontenger gombagyorsaságú terjeszkedése.

A 2011-es forradalom miatti gazdasági zuhanórepülés megállítását lobogójára tűző, tavaly nyáron hatalomra került államfő figyelmét valószínűleg nem kerülte el, hogy a korrupciós ügy másnapján a helyi tőzsde 1,9 milliárd egyiptomi fontnyi (67,5 milliárd forint) veszteséggel zárt.

A korrupcióellenes mozgalom szimbolikus figurájává vált egy felső-egyiptomi diáklány, a 19 éves Miriam Malak. Az al-Minja tartomány egyik falujából származó kitűnő tanuló az idei záróvizsgájára nulla pontot kapott. Szerinte viszont nem a saját dolgozatát kapta vissza, hanem egy másik diákét látták el az ő nevével, de többszöri fellebbezését a helyi illetékesek rendre visszautasították.

Felmerült a gyanú, miszerint egy befolyásos ember gyermekének neve került Malak eredeti dolgozatára, ami az ügyet felkapó sajtó szerint jól mutatja az oktatási és más minisztériumok falain belül zajló korrupciót. A közfelháborodásra reagálva a most lemondott kormányfő végül személyesen találkozott Malakkal, és közölte, hogy saját lányaként tekint rá.