Az Európai Unió állam- és kormányfői számára a szerdai volt talán az idei leghosszabb munkanap. A nap folyamán először is saját házuk táján kellett helyt állniuk. Térségünk országait, így Magyarországot különösen is folyamatosan testközelből érinti naponta több ezer migráns ügye; a szerb zöldhatár hermetikus lezárása után a horvát szakaszon özönlenek a bevándorlók, akiket javarészt előzetes regisztráció híján összeírási pontokra, illetve az osztrák határhoz kénytelen szállítani hazánk.
Európa későn látszik ébredezni: ma már százezrekben mérjük azon illegális bevándorlók számát, akik a háborús övezetek országaiból indulva a jobb élet reményében az öreg kontinensen próbálnak szerencsét, a létszámbeli utánpótlás végtelennek tűnik – és legalább ebben most már egyre nagyobb az egyetértés az Európai Unióban. A 28-ak állam- és kormányfőit ezért rendkívüli tanácsülésre hívták Brüsszelbe este 6 órára, ahol rövid sajtóüzenetek után az egyes országok vezetői az Európai Bizottság elnökével, a luxemburgi Jean-Claude Junckerrel cseréltek véleményt, majd munkavacsorára vonultak, végül hajnalig tartó, zárt tárgyalásba kezdtek.
Lássuk, a migránsválság megoldására melyik ország milyen véleménnyel érkezett:
Vacsora után tehát ezek az álláspontok csaptak össze a csütörtök hajnalban befejeződött találkozón. A végeredmény pedig?
Egymilliárd euróval növeli az EU a szíriai migránsoknak nyújtott támogatást az ENSZ Világélelmezési programján keresztül – ezt Tusk és Juncker közösen jelentette be, hozzátéve, a tárgyalásnak sokkal oldottabb volt a légköre, mint azt előzetesen várták.
Tusk az MTI tudósítása szerint hozzátette, hogy a migrációs áradat nagyobb része még csak most jöhet, „a nyitott ajtók politikájának” viszont vége, az EU-határok menti káosznak meg kell szűnnie. Hangsúlyozta: nem lenne tisztességes, ha a menekültek jelentette terheket kizárólag Olaszországra, Görögországra vagy más országokra hárítanák. November végéig létre akarják hozni az úgynevezett hot spotokat, ahol uniós tisztviselők segítenék a menekülteket fogadó országok hatóságait az érkezők azonosításában, menedékkérelmük elbírálásában. Elmondta még, EU-csúcs három hét múlva lesz legközelebb, addig is mindent meg kell tenni azért, hogy a schengeni övezet ne essen szét.
A Tusk után beszélő Juncker elmondta, hogy az egymilliárd eurót a Szíriával szomszédos országokban, nagyrészt Törökországban tartózkodó menekültek javára kívánják felhasználni, de további pénzbeli támogatásra van szükségük a nyugat-balkáni országoknak is a migránskérdés kezeléséhez.
Orbán Viktor szintén a nyilvánosság elé állt a tárgyalások befejezésekor, és egy váratlan bejelentéssel kezdte:
Magyarországnak két lehetősége van, vagy kerítéssel védi meg a zöldhatárt, vagy \'ha ez nem tetszik\', akkor képes arra is, hogy átengedje a migránsokat Ausztria és Németország irányába. Az osztrák kancellár egyértelműen azt mondta, hogy ha csak kerítéssel tudjuk megállítani a migránsokat, akkor inkább engedjük őket, ezt kell majd megfontolnunk.
A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a hat pontból álló magyar elképzelések közül ötben sikerült dűlőre jutni a rendkívüli csúcstalálkozón. A kormányfő tudatta: arról nem sikerült megállapodni, hogy ha Görögország nem képes megvédeni a határait, akkor azt az Európai Unió közösen tegye meg.
„Kár, hogy ez a legfontosabb az összes javaslat közül. Ilyen értelemben tehát továbbra sincs védve Európa külső határa, és Görögországon keresztül továbbra is jönnek a nemzetközi egyezményeket megsértve illegális migránsok” – mutatott rá Orbán Viktor.
A miniszterelnök elmondta, úgy érezte, hogy nem volt meg az ehhez szükséges elszántság, bátorság, határozott fellépés.
„Úgy éreztem, hogy ezt nem tartják olyan fontos dolognak, mint amennyire mi, magyarok annak tartjuk” – számolt be a csúcsértekezlet eseményeiről Orbán Viktor.
