A 100 perces vita során nyolc, a vasárnapi választásokon induló párt vezetője mérettette meg magát. Ez volt a második választási tévévita. Hétfőn a két legesélyesebb párt, a kormányzó jobbközép liberális Polgári Platform (PO) és a fő ellenzéki párt, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) kormányfőjelöltje vitázott.
A tévévita külpolitikai részének egyik kérdése a migrációs válság kezelésére vonatkozott. Ewa Kopacz hivatalban lévő kormányfő egyfelől hangsúlyozta: kormánya nem egyezett bele az Európai Bizottság által javasolt állandó és automatikus menekültelosztási mechanizmusba. A kormányfő ugyanakkor kiemelte a nyugat-európai államokkal és a menekültekkel vállalt szolidaritás fontosságát. Elmondta: a Lengyelország által 2016 elejétől befogadandó 6500 migráns nem gazdasági bevándorló, hanem ténylegesen menekült lesz.
Helyeselte és megköszönte az egyik kisebb tömörülés, a májusban megalakult baloldali Razem (Együtt) politikusa által elmondottakat, aki úgy fogalmazott, hogy a migránsok iránt nem „utálatot kell ébreszteni”, hanem gondoskodni kell róluk. „A probléma az, hogy a politikai osztály egy része politikai tőkét akar kovácsolni azzal, hogy a menekültektől való félelmet gerjeszt az emberekben” – vélte a Razem politikusa.
Beata Szydlo, az ellenzéki PiS kormányfőjelöltje ezzel szemben a biztonsági tényezőt helyezte előtérbe. Megismételte a PiS álláspontját, miszerint a humanitárius segítséget mindenekelőtt a közel-keleti menekülttáborokba kell irányítani.
Hasonló véleménynek adott hangot az Egyesült Baloldal (ZL) koalíció nevében Barbara Nowacka, aki szerint a migrációs válságot elsősorban forrásánál kell kezelni, a Közel-Keleten békét kellene teremteni. A ZL-t a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD), a baloldali liberális Te Mozgalmad (TR) és több kisebb baloldali tömörülés alkotja.
Pawel Kukiz, a tavaszi elnökválasztási kampányban népszerűvé vált független jelölt, aki a Kukiz’15 névvel induló mozgalom élén szerepel a parlamenti választásokon, annak a véleményének adott hangot, hogy Európába jelenleg „nem menekültek, hanem gazdasági bevándorlók érkeznek”. „A valódi menekültek a közel-keleti táborokban maradtak” – tette hozzá.
Ryszard Petru közgazdász, aki a nemrégen megalakult jobbközép Nowoczesna (Modern) pártot vezeti, az uniós határok védelmének fontosságát hangsúlyozta.
Janusz Korwin-Mikke, a szélsőséges kijelentéseiről is ismert jobboldali-liberális politikus a januárban alapított újabb pártja, a KORWIN nevében kijelentette: Angela Merkel német kancellár azt szeretné, hogy Lengyelországban „a migránsok számára koncentrációs táborokat alapítsanak”. A politikus ezzel arra utalt, hogy Lengyelország olyan migránsokat vállalt át a kvóták keretében, akiknek célországa alapvetően más volt, ezért nem önként érkeznének oda.
A migrációs válság a lengyelországi választási kampány egyik legfontosabb témája. A pártok népszerűségi mutatói alapján a vasárnapi választásokon a PiS a legesélyesebb, és szakértők szerint csupán az a kérdés, hogy megkapja-e az önálló kormányalakításhoz szükséges többséget.
