Titokzatos lények jelentek meg Budapesten – különös világba léphetnek a látogatók

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Szörnyek, démoni teremtmények, mesebeli alakok és különös állatok bukkannak fel a november 19-én megnyílt Misztikus lények – Kortárs képzőművészeti bestiárium című tárlaton. A kiállítás 43 művész alkotásain keresztül mutatja meg, hogyan élnek tovább napjainkban azok a fantasztikus teremtmények, amelyek évszázadok óta jelen vannak az emberi képzeletben. A kiállítás december 30-ig ingyenesen látogatható.

2026. 11. 20. 20:00
Titokzatos lények jelentek meg Budapesten – különös világba léphetnek a látogatók
Misztikus lények évszázadok óta foglalkoztatják a művészek képzeletét. Sárkányábrázolás a 12. századi Aberdeen-bestiáriumból. Fotó: Wikimedia Commons / University of Aberdeen Library.

A mostani kiállítás egyik alapgondolata is ehhez kapcsolódik. A művészek nem feltétlenül a régi ábrázolásokat ismétlik meg, hanem saját koruk kérdésein keresztül értelmezhetik újra a mitikus alakokat.

A középkor különös könyvei tele voltak csodás teremtményekkel

A tárlat alcímében szereplő bestiárium kifejezés a középkori állatkönyvekre utal. Ezek a kéziratok valóságos és képzeletbeli állatokat egyaránt bemutattak, gyakran gazdagon díszített illusztrációkkal. A bestiáriumok azonban nem a mai értelemben vett állattani kézikönyvek voltak. A különböző teremtményekhez erkölcsi, vallási és jelképes jelentéseket kapcsoltak, az állatok tulajdonságait pedig gyakran példázatokként értelmezték. Egy oroszlán a hatalmat vagy a bátorságot jelképezhette, az egyszarvúhoz a tisztaság képzete társulhatott, a különféle szörnyalakok pedig a veszély, a bűn vagy az ismeretlentől való félelem megtestesítői lehettek. 

A középkori ember számára ezek a történetek a világ értelmezésének részét alkották. A természet megfigyelése, a vallási gondolkodás és a képzelet nem különült el olyan élesen, mint napjainkban.

A bestiáriumokban ezért olyan teremtmények is helyet kaphattak, amelyek létezését ma már nem tekintjük valóságosnak. A könyvek illusztrációi mégis maradandó hatást gyakoroltak az európai vizuális kultúrára. A különös állatok és ember-állat keveréklények alakjai a templomok faragványain, a kéziratok díszítésein, a festményeken és később a világi művészetben is megjelentek.

A Hegyvidék Galéria kiállítása ehhez a sok évszázados hagyományhoz kapcsolódik, de már a 21. század művészeinek szemszögéből közelít a témához.

A magyar népmesék világából sem hiányoznak a titokzatos lények

A magyar néphagyomány szintén rendkívül gazdag természetfeletti alakokban. A népmesékben és mondákban visszatérő szereplő a sárkány, a táltos paripa, a tündér, az óriás vagy a boszorkány. Ezek a figurák gyakran fontos szerepet töltenek be a történetek erkölcsi rendjében. A hősnek le kell győznie a sárkányt, ki kell állnia a próbákat, vagy éppen egy különleges képességű segítőtárs támogatásával kell eljutnia a céljához.

A táltos paripa például a magyar mesékben sokszor kezdetben jelentéktelennek, gyengének tűnő állatként jelenik meg. Amikor azonban a hős megfelelően bánik vele, feltárulnak rendkívüli képességei, és segítőjévé válik a kalandok során.

A sárkány alakja ezzel szemben gyakran a legyőzendő akadályt jelképezi. A három-, hét- vagy tizenkétfejű sárkányokkal vívott küzdelmek a magyar népmesekincs jól ismert motívumai. A tündérek, boszorkányok és más természetfeletti szereplők azonban nem mindig sorolhatók egyszerűen a jó vagy a rossz oldalára. Egyes történetekben segítők, máskor ellenfelek, és előfordul, hogy viselkedésük a hős döntéseitől függően változik.

A mitikus lények ezért az emberi tulajdonságok és élethelyzetek megjelenítésére is alkalmasak. A félelem, a bátorság, a kapzsiság, a hűség vagy az áldozatvállalás olyan alakok segítségével válik láthatóvá, amelyek a hétköznapi valóságban nem léteznek.

A népmesék világa a kortárs képzőművészet számára is gazdag motívumkincset kínál. A régi szereplők új formában jelenhetnek meg, miközben az alkotók saját koruk kérdéseire keresnek választ.

Miért térnek vissza újra és újra a szörnyek?

A fantasztikus teremtmények nem tűntek el a modern társadalomból. A filmek, regények, képregények és videojátékok világában továbbra is meghatározó szerepet töltenek be. A fantasy műfaj népszerűsége azt mutatja, hogy az emberek ma is szívesen merülnek el olyan történetekben, amelyekben a természet törvényei nem feltétlenül érvényesülnek a megszokott módon. A sárkányok, különleges képességű állatok és emberfeletti teremtmények ugyanakkor a mai történetekben is gyakran többet jelentenek puszta látványelemnél. A hatalom, a félelem, az idegenség vagy a kiszolgáltatottság jelképeivé válhatnak.

A kortárs művészetben a mitikus lények újabb jelentésekkel gazdagodhatnak. Egy hibrid, félig emberi, félig állati alak például az identitás kérdéseit is felvetheti, míg egy különös, mesterségesnek ható teremtmény az ember és a technológia viszonyáról indíthat el gondolkodást.

Az ilyen értelmezések természetesen nem minden alkotásra érvényesek. A mitikus alakok használata lehet játékos, ironikus, személyes vagy kifejezetten nyugtalanító is. A Hegyvidék Galéria tárlata éppen ezt a sokféleséget kívánja bemutatni: azt, hogy a több ezer éves motívumok miként válhatnak a mai képzőművészet részévé.

Negyvenhárom művész képzelete egy kiállításon

A kiállítás egyik érdekessége, hogy nyílt pályázat előzte meg. A galéria olyan alkotók jelentkezését várta, akik munkáikban mitikus, misztikus vagy kitalált lényeket, állatokat és hozzájuk kapcsolódó jelképeket jelenítenek meg. A pályázati felhívás alapján nem kötötték egyetlen műfajhoz a jelentkezést. Festményekkel, grafikákkal, szobrokkal, fotókkal, videókkal, installációkkal, textilmunkákkal és digitális alkotásokkal is lehetett pályázni.

A kiállításra szánt műveket háromtagú szakmai zsűri választotta ki. A kurátori munkát Kallós Judit és Kondor-Szilágyi Mária művészettörténészek, valamint Szabó Annamária esztéta végezték. A végleges névsorban 43 művész szerepel. A résztvevők között különböző alkotói szemléleteket képviselő művészek találhatók, így a tárlat nem egyetlen stílus vagy irányzat mentén közelíti meg a mitikus lények világát. A közös témának köszönhetően a látogatók ugyanannak a kérdésnek számos eltérő feldolgozásával találkozhatnak: milyen formát ölthet az, ami a valóságban nem létezik, mégis évszázadok óta jelen van a képzeletünkben?

Az emberi képzeletnek ma is szüksége van a mítoszokra

A régi legendák és népmesék alakjai sokszor azért maradhattak fenn, mert olyan kérdéseket jelenítenek meg, amelyek koronként más formában ugyan, de újra felmerülnek. Az ismeretlentől való félelem, a világ működésének megértése, a jó és a rossz közötti választás vagy az emberi határok átlépésének vágya ma is foglalkoztatja az embereket. A képzőművészet különösen alkalmas arra, hogy ezeknek a gondolatoknak látható formát adjon. A mitikus lények megjelenítése ezért nem feltétlenül a múltba fordulást jelenti. A kortárs művészek a régi történetekből kiindulva saját koruk tapasztalatait, szorongásait és kérdéseit is megfogalmazhatják.

A Misztikus lények – Kortárs képzőművészeti bestiárium című kiállítás éppen ezt a kapcsolatot állítja a középpontba: hogyan találkozik a több évszázados képzeletvilág a mai művészeti gondolkodással?

A tárlat november 20-tól december 30-ig látogatható a Hegyvidék Galériában, Budapest XII. kerületében, a Királyhágó tér 10. szám alatt. A kiállítótér keddtől péntekig 10 és 18 óra, szombaton 10 és 14 óra között tart nyitva. A belépés ingyenes.

A kiállítás részletes programja és a résztvevő művészek teljes névsora a Hegyvidék Galéria hivatalos honlapján érhető el.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.