Juncker és Faymann telefonon beszélt egymással szerdán, azután, hogy az osztrák belügyminiszter, a néppárti Johanna Mikl-Leitner kedden délután bejelentette, „építési jellegű” műszaki munkálatok kezdődhetnek Ausztria déli határrészén. Mikl-Leitner szerda reggel az Ö1 osztrák közszolgálati rádióban úgy fogalmazott, hogy „természetesen kerítésről van szó, de nem arról, hogy lezárjuk a határt”.
A szociáldemokrata kancellár, Werner Faymann később, a szerdai kormányülést követően kijelentette, Ausztria kaput épít oldalsó szárnyakkal, nem kerítést.
Szerda délben az Európai Bizottság szóvivője még azt közölte, hogy a tervezett intézkedésekről semmilyen tájékoztatást nem kaptak Bécstől, ezért nem tud állást foglalni velük kapcsolatban.
Igaza van a német kancellárnak abban, hogy nincs értelme kerítést húzni az országok köré, Ausztriának nem is a bezárkózás a célja a szlovén határon tervezett „technikai zárral”, hanem a belépés rendezett, ellenőrzött mederbe terelése és a közbiztonság erősítése – mondta a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak az osztrák belügyminiszter. Johanna Mikl-Leitner közölte, hogy az osztrák kormány szerdai ülésén hozott döntés értelmében egy szakértői csoport megvizsgálja a technikai lehetőségeket. Ez a munka nagyjából tíz napig tart, a tervezéshez már hozzákezdtek. Az elképzelés szerint a határátkelők két oldalán néhány kilométer hosszan telepítenek műszaki zárat, amely „természetesen” kerítésből, de nem csak abból áll majd.
Az átkelőknél „masszív és stabil” szerkezeteket telepítenek, amelyek „tartósan csatornázni tudják a menekültek rohamát”. Erre azért van szükség, mert gyakran előfordul tülekedés a tömegben, amelyben asszonyok és gyerekek is vannak – mondta a tárcavezető. A tervekről tájékoztatták a szlovén rendőrséget, az Európai Bizottság elnökének irodáját és Dimitrisz Avramopuloszt, a bizottság migrációs ügyekért felelős tagját.
A technikai zárnak „nincs alternatívája”, hiszen rendezett mederbe kell terelni a folyamtatot, amikor egyszerre tíz-tizenkétezer ember akar átkelni a határon, és erről nem lehet máshogy gondoskodni – mondta Mikl-Leitner. Hozzátette, hogy a megoldás a menekültek biztonságát is szolgálja.
A konzervatív ÖVP politikusa hangsúlyozta, hogy a menekültválságot csak uniós szinten lehet hatékonyan kezelni. A szlovéniai, ausztriai és a németországi helyzet is „azt bizonyítja, hogy a lehető leggyorsabban fel kell építeni az Európa-erődöt”. Az uniós külső határ „korlátozó jellegű ellenőrzésére van szükség, különben nem leszünk úrrá a helyzeten” – mondta az osztrák belügyminiszter.
Németországban fenntartják a szeptemberben ideiglenesen visszaállított határellenőrzést, egyelőre november 13-áig – közölte szerdán a német belügyi tárca egyik szóvivője. Ha nem változik a helyzet, a határőrizetet november 13-a után is fenntartják, egészen 2016 februárjáig. Minderről Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter már tájékoztatta az Európai Bizottságot.
A döntést azzal indokolta, hogy az Európai Unióban továbbra is Németország az első számú célpontja a „védelmet kereső migránsok példa nélküli, irányítatlan és ellenőrizetlen áradatának”, ami a közrendet és a belső biztonságot tekintve „komoly következményekkel jár”. Ezért elkerülhetetlen a határellenőrzés fenntartása, hogy „legalább valamelyest” rendezetté váljon a menedékkérők beáramlása.
Németország szeptember 13-án állította vissza ideiglenesen a határellenőrzést, hivatkozva a schengeni határ-ellenőrzési kódexre, amely szerint a tagállamok a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszély esetén legfeljebb harmincnapos időtartamra – illetve a komoly veszély várható időtartamára, ha az meghaladja a harmincnapos időszakot – visszaállíthatják az ellenőrzést a belső határaikon.
A belügyminiszter egy hónapja azzal indokolta az intézkedést, hogy korlátozni kell és rendezett mederbe kell terelni a Németországba igyekvő menedékkérők áradatát.
