A lázadók tizenegy katonát és egy rendőrtisztet gyilkoltak meg. Három katona megsebesült, két másik katona, egy rendőrtiszt, két választási biztos és a térségben őshonos uva törzs egyik tagja eltűnt.
A mintegy kétezer főt számláló ELN, amelyet a kubai forradalom által megihletett radikális papok alapítottak, az ország legnagyobb lázadószervezetéhez, a marxista–leninista Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erőkhöz (FARC) hasonlóan béketárgyalásokat folytat a kolumbiai kormánnyal.
Juan Manuel Santos kolumbiai elnök a támadással kapcsolatban közölte, az ELN nem érti, hogy a béke és nem a háború ideje jött el.
„Ha az ELN azt hiszi, hogy ezekkel a tettekkel jobb tárgyalási pozíciót szerez magának, akkor teljes mértékben téved\"
– mondta, hozzátéve, hogy utasította a hadsereget a lázadók elleni erőfeszítéseik fokozására.
Az ELN több kormány ellen is harcot vívott 1964-es létrejötte óta, és a jelenlegi kormánnyal való békét célzó tárgyalások megkezdése után is emberrablásokat és létesítmények elleni támadásokat hajtott végre.
A kolumbiai kormányok, baloldali lázadók és jobboldali fegyveres csoportok közötti harcok több mint 220 ezer ember életét követelték és milliókat kényszerítettek otthonaik elhagyására az utóbbi öt évtizedben.
