Az újabb mérés alapján a Richter-skála szerint 7,5-ös erősségűnek ítélt földrengés rendkívüli erejű volt: a világon évente átlagosan mintegy húsz alkalommal mozog 7,0-nél nagyobb erővel a föld – írja a BBC News. A hétfői katasztrófa több mint 200 kilométeres mélységből eredt, vagyis a felszíntől sokkal távolabbi pontból, mint a 7,8 erősségű, hatalmas károkat okozó áprilisi nepáli földrengés. Az utóbbi csak nyolc kilométer mélyből eredt és számos utórengés követte. A tíz évvel ezelőtti, több tízezer halálos áldozatot követelő kasmíri katasztrófa 7,6-es erősségű volt, ám csak 26 kilométeres mélységből eredt. A hétfői természeti csapás sokkal mélyebb eredete tompíthatta a rengés erejét, noha hatásai igen nagy területen érezhetőek voltak.
„Nagyon távoli pontból indult a rengés, amely erős volt, de felszíni hatásai enyhébbek, mint a felszínhez közelebbi rengéseké” – magyarázta Martin Mai, a szaúd-arábiai Abdullah Király Műszaki Egyetem földrengésfizikusa. A hétfői földrengés oka ugyanaz volt, ami az áprilisi nepáli elemi csapáshoz vezetett: India ütközése az eurázsiai kontinenssel, a két esemény között azonban nincs közvetlen összefüggés – mondta David Rothery, az Open University geológusa. A Hindukus hegység az indiai kőzetlemez sarkán foglal helyet, míg a Himalája a lemezek ütközésének „frontvonalában”. India évente 40-50 milliméterrel löki feljebb a hegyláncot, miközben Eurázsia alá csúszik. India és Afganisztán határán a törésvonalak és erők bonyolult mintázata alakult ki. „Ez az a terület, ahol sok kőzetlemez találkozott az évmilliók során. Számos törésvonalat feltérképeztünk itt, jelenleg nem mindegyikük aktív. Ugyanakkor bármikor bármelyikük működésbe léphet és földrengést idézhet elő” – magyarázta Mai.
