Kik ellen harcol az Iszlám Állam?

Egy elhúzódó és egyre inkább kiszélesedő konfliktus képét vázolták szír szakértők.

Egészen eddig testvérként tartották számon a szíreket Törökországban, de a menekültek állandóan növekvő száma egyre elviselhetetlenebb állapotokat hoz létre, vélte Sár al-Hakam, a Közép-európai Egyetemen (CEU) belül működő Konfliktuskezelő és Újjáépítési Központ, valamint az Aleppo-munkacsoport kutatója, aki idézett egy felmérést is, amely szerint a Törökországban tartózkodó menekültek kétharmada idén menekült el Szíriából. 89 százalékuk eladta lakását, házát, és 73 százalékuk mondta azt, hogy közvetlen életveszély miatt kelt útra. A szakértő rávilágított arra a tényre, annak ellenére, hogy az Iszlám Állam (IÁ) hatalmas területeket kontrollál, nem jelenti azt, hogy a lakosság többsége felett is uralkodna, mivel ritkán lakott területek vannak a kezén. A török feketepiac egyébként nagyon jól él a menekültekből, az egzisztenciájuktól megfosztott menekültek alacsony fizetésű, kemény munkahelyeken kényszerülnek dolgozni.

– Az IÁ katonái muszlimok, de nem ők az iszlám – nyomatékosította Jahja al-Abdullah egyetemi tanár, aki azt mondta, olyan becslés is létezik, amely szerint húszezer külföldi zsoldos is harcolhat a szélsőségesek soraiban. A dzsihadista hadsereg felépítését úgy részletezte, hogy annak csúcsán az iraki, az afganisztáni és a csecsen háborúkban edzett vezetők állnak, alattuk a külföldi zsoldosok harcolnak, és a ranglétra alján a hazai dzsihadisták állnak. Szerinte az IÁ nem is Aszad ellen küzd, hanem a Szabad Szíriai Hadsereg és a különféle milíciák a legfőbb ellenségük. Al-Abdullah felvillantotta egy orvos barátjának történetét, aki az otthon maradást választotta. Együtt kellett élnie az IÁ folyamatos megfigyelésével, a kényszeredett mindennapos kávézásokkal. Szerinte a dzsihadisták kifinomult módszerekkel tartják megfélemlítésben a lakosságot. Az orvos végül nem bírta az elvtelen alkalmazkodást, és külföldre szökött. Szerinte viszont a túlélés érdekében lehetetlen nem együttműködni az IÁ-val, neki is van ismerőse, aki velük üzletel. Az agymosás mindennapos, és egészen kis korban kezdődik – mondta a szakértő.

Az előadáson felszólalt egy Magyarországon menekültstátust kért, a szíriai Darából származó férfi is. Mán Abu-Lajla a sorozás elől szökött külföldre. Elmondása szerint sok a hamisított úti okmány, és útja alatt szinte végig embercsempészek segítették a továbbjutásban, már Szíriában is, ahol ugyanaz az út a huszonötszörösébe kerül már.

A háborús konfliktust nemzetközivé szélesedett polgárháborúnak nevezte Armenak Tokmadzsjan, a CEU kutatója. Ám szerinte a Nyugatnak nincs átfogó megoldási javaslata, eddig csak elrettentési taktikákat alkalmazott a térségben. A válság enyhítését egyszerre több szinten kellene elkezdeni, nemzetközi, állami és regionális szinten. Elengedhetetlen, hogy az Egyesült Államok és Oroszország folyamatosan egyeztessen a szíriai jövőt illetően, és Aszadot is asztalhoz kellene ültetni a felkelőkkel. Tokmadzsjan szerint viszont a regionális szintű megoldáskeresés is bonyolult, mert a terepen hadurak és bűnözők hajtanak végre hadműveleteket. Tokmadzsjan egyébként az ellenzéki katonai erőket is hadurak által vezetett csapatoknak nevezte.

A szakértők egyöntetűen elhúzódó válsággal számolnak, mind a hadszíntéren, mind a menekültkérdésben. Abban is egyetértenek, hogy a menekültek legnagyobb része visszatérne hazájába, ahol – legalábbis az idézett felmérés szerint – mielőbb szabad választásokat kellene tartani. Aszad távozásában már nem olyan egyöntetű a vélemény, a békének viszont minél hamarabb be kell köszöntenie.