A CISA (Cybersecurity Information Sharing Act) hat éven át vita tárgya volt, részben azért is, mert adatvédelmi csoportok attól tartottak, hogy a kibernetikai támadásokkal kapcsolatos információk megosztásával a magáncégek az eddiginél sokkal több személyes adatot is továbbítanának az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségnek (NSA) és más kormányszerveknek.
Az üzleti szféra több szereplője, illetve az amerikai kereskedelmi kamara szerint azonban a törvény azért szükséges, mert így a vállalatok úgy tudnak együttműködni a kormánnyal a kibertámadások elleni védelem érdekében, hogy eközben elkerülik a perbe foghatás lehetőségét. A törvény égisze alatt létrehozandó rendszerben önkéntesen részt vevő vállalatok ugyanis jogi védettséget élveznek a trösztellenes és fogyasztói adatvédelmi törvényekkel szemben.
A szenátus a törvény két módosítási javaslatát is elvetette. Az egyik a vállalati ügyfelek személyes adatainak kiszolgálását korlátozta volna, a másik pedig azt biztosította volna, hogy a kormánnyal együttműködő cégek kilétét ne titkosítsák, ahogy azt se, hogy milyen adatokat szolgáltattak ki.
A törvény bírálói szerint a CISA nem biztos, hogy jobbá teszi az Egyesült Államok internetes biztonságát, bár a törvény támogatói szerint ez az első lépés az Egyesült Államok kibervédelmének megerősítése felé, amely tisztviselők szerint folyamatosan kínai, orosz és más hekkercsoportok ostromának van kitéve.
Korábban olyan amerikai cégek váltak hekkerek célpontjává, mint a Home Depot áruházlánc, valamint a J.P. Morgan Chase & Co. bank, illetve amerikai feltételezések szerint a Sony Pictures adatbázisát tavaly észak-koreai támadók törték fel.
