A brüsszeli találkozó célja a bizottság közleménye szerint az, hogy az érintett országok megállapodjanak olyan „operatív következtetésekről”, amelyeket azonnal meg lehet valósítani.
A megbeszélésre Ausztria, Bulgária, Horvátország, Macedónia, Németország, Görögország, Románia, Szerbia és Szlovénia miniszterelnöke hivatalos még.
Meghívást kapott a formális uniós csúcstalálkozók, az Európai Tanács elnöke Donald Tusk, a miniszteri tanács soros elnökségét ellátó Luxemburg vezetője, valamint az ENSZ menekültügyi főbiztosa is. A kommüniké szerint a megbeszélésen az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal (EASO) és az unió határőrizeti ügynöksége, a Frontex is képviselteti magát.
„A nyugat-balkáni vándorlási útvonalon kibontakozó vészhelyzetre való tekintettel nagyobb együttműködésre, kiterjedtebb egyeztetésre és azonnali operatív cselekvésre van szükség.”
– húzza alá a bizottság közleménye.
A formális uniós csúcstalálkozók az Európai Unió legfőbb döntéshozó intézményének, az Európai Tanács ülésének számítanak, amelyek összehívása Donald Tusk joga és feladata, ezért a bizottság a miniszterelnöki csúcsot hivatalosan „vezetői találkozónak” keresztelte el, miután nem az összes uniós tagállam vezetője kapott meghívást, és unión kívüli országokból is érkeznek kormányfők.
Az NTB norvég hírügynökség beszámolója szerint a kormány a héten döntött arról, hogy a norvég–orosz határ közelében fekvő Kirkenes városánál, egy volt laktanyában regisztrációs központot és szükségszállást alakít ki a storskogi határátkelőn, vagy annak közelében az ország területére lépő migránsok számára.
Becslések szerint az év eleje óta nagyjából 1500, többségében szíriai menedékkérő érkezett az északi sarkköri orosz határon át Norvégiába. A hatóságok azt jósolják, hogy az év végéig az 5 ezret is elérheti ez a szám, miközben az utóbbi években csupán néhány tucatnyi menedékkérőt regisztráltak ott. A norvég hatóságok arról számoltak be, hogy jelenleg a menedékkérők nagyjából negyede ezen a határszakaszon keresztül lép be a skandináv országba.
A norvég igazságügyi minisztérium arra hívta fel a figyelmet, hogy a szíriaiak közül sokan előzőleg huzamosabb ideig Oroszországban tartózkodtak, és ott állítólag kielégítő ellátásban volt részük. Anders Anundsen igazságügyi miniszter – aki a jobboldali bevándorlásellenes Haladás Párt képviselője – azt szeretné, ha őket a Moszkvával kötött kétoldalú visszaküldési megállapodás keretében kitoloncolnák. Az ügyben már egyeztetett egymással a két ország külügyminisztere.
A storskogi a schengeni zóna egyik legészakibb határátkelője, és bár idáig eljutni Szíriából Oroszországon keresztül jóval tovább tart, mint a Földközi-tengeren át Nyugat-Európába, ez az útvonal legális, és biztonságos.
Eritreai és szíriai menekülteket szállítottak szerdán Olaszországból Finnországba és Svédországba. Korábban már másik tizenkilenc bevándorlót helyeztek át Olaszországból az európai uniós tagállamok közötti elosztási rendszer keretében.
A Ciampino római repülőtérről 68 menekült indult el, közöttük több család is volt. A csoportot Angelino Alfano olasz belügyminiszter búcsúztatta. Az olasz repülőgép először Finnországban áll meg, ahol 49 eritreai száll le. A második állomás Svédország lesz, ahová 19 szíriai tart. Az utóbbi hónapokban a dél-olaszországi partokra érkezett bevándorlókról van szó, akik menekültstátuszt kértek az Európai Unióban. Befogadásukat még nyáron Svédország és Finnország ajánlotta fel.
Október 9-én tizenkilenc eritreait helyeztek át Svédországba. A bevándorlók utaztatását az EU fizeti. A kvótarendszer értelmében Olaszországból mintegy negyvenezer bevándorlót helyeznek át a következő két év alatt más európai tagállamokba. Kizárólag eritreaiakról és szíriaiakról van szó.
Carlotta Sami, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNCHR) dél-európai szóvivője elmondta, hogy a szíriaiak a háborútól sújtott Aleppóból menekültek el. Olaszországba érkezésük után regisztrálták őket.
Angelino Alfano Olaszország és Európa győzelmének nevezte a bevándorlók befogadása terhének európai megosztását. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy további feladatot jelent a menekültkérelemre nem jogosult bevándorlók hazatoloncolása.
Hazánk szombat éjféltől lezárta a magyar–horvát zöldhatárt, így az érintett szakaszon senkit nem enged az ország területére, a kijelölt határátkelőhelyek a továbbiakban is üzemelnek, de szigorított ellenőrzéssel.
A horvát migrációs helyzet kezelésére létrehozott válságtörzs élére kinevezett Mate Granic szerint Horvátországnak nincs más választása, ha nem akar gyűjtőközponttá válni, mint hogy lezárja zöldhatárát. A szerb–horvát, illetve a szlovén–horvát határon napok óta több ezren haladnak át. A szlovén rendőrség hétfőn könnygázt vetett be a menekültek ellen, a horvátok azonban nem tudták vagy akarták megakadályozni kedden, hogy több ezren áttörjék a határon felállított kordont.
A szlovén parlament szerda hajnalig tartó, több mint ötórás maratoni vita után felhatalmazta a hadsereget arra, hogy segítséget nyújtson a rendőrségnek az ország határainak megvédésében a Szlovéniába érkező közel-keleti menekülthullám közepette. Éjfél előtt egy-másfél órával mintegy kétezer – más hírek szerint 4500 – menekült törte át az osztrák határon fekvő Sentiljnél a kerítését.
