Tagállami szintű megoldás kell a britek szerint

Britek ezrei szorultak ki a munkapiacról, és sokan közülük azóta sem találnak munkát.

Theresa May a kormányzó Konzervatív Párt Manchesterben zajló éves kongresszusán kijelentette: azoknak, akik szerint közös európai bevándorlási és menedékjog-politikára lenne szükség, azt üzeni, hogy Nagy-Britannia „a következő ezer évben” biztosan nem fog egy ilyen kezdeményezést támogatni.

„Akik szerint a mostani kihívásra a még mélyebb integráció a válasz, azt mondom: vessenek egy pillantást azokra az országokra, amelyek csatlakoztak a (belső EU-határokat lebontó) schengeni egyezményhez, most pedig kerítéseket emelnek határaikon, és visszaállítják a határellenőrzést” – mondta kongresszusi beszédében a brit belügyminiszter.

Theresa May visszautasította azokat a véleményeket is, amelyek szerint a menekültválság okozta probléma túlságosan nagy ahhoz, hogy a nemzetállamok egyedül megbirkózhassanak vele. Kijelentette: a válság éppen azzal oldható meg, ha a nemzetállamok maguk vállalnak felelősséget saját határaik megvédéséért.

Vitába szállt azokkal is, akik szerint a bevándorlás nettó haszonnal jár a brit gazdaság számára. Theresa May szerint minden bizonyíték arra vall, hogy a tömeges bevándorlás nettó hatása a reálgazdaságra és a költségvetésre a legjobb esetben is zéró közelében jár.

Ugyanakkor britek ezrei szorultak ki a munkapiacról, és sokan közülük azóta sem találnak munkát, Nagy-Britanniának pedig évente 210 ezer új lakást kell építenie, és 2024-ig 900 ezer új iskolai férőhelyet kell biztosítania a bevándorlásból eredő igények miatt.

Hozzátette: nem szabad azonos elbírálás alá venni a tényleges menekülteket a gazdasági migránsokkal. „Teljesen érthető a jobb élet utáni vágy”, de minden ország csak korlátozott számban tud befogadni bevándorlókat. Nagy-Britanniában is milliók szeretnének élni, de a tömeges bevándorlás ellehetetleníti a társadalmi kohéziót – mondta a brit belügyminiszter.

Bejelentette, hogy a brit kormány egyéb szigorító lépések mellett véget vet annak az „abszurd” gyakorlatnak, amelynek alapján más EU-tagállamok polgárai is menedékjogot kérhetnek Nagy-Britanniában. Theresa May elmondta: az elmúlt öt évben 551 ilyen folyamodványt nyújtottak be a brit hatóságoknak más uniós tagországok állampolgárai, „Lengyelországtól Spanyolországig”, és bár e kérvények nagy többségét elutasították, az eljárások így is több mint négymillió fontba (1,8 milliárd forintba) kerültek.

A miniszter – egyelőre részletek nélkül – bejelentette azt is, hogy a brit kormány jövőre teljesen átalakítja és jelentősen megszigorítja bevándorlási és menedékjogi gyakorlatát. Egyenes utalást tett a szankciók lehetőségére, mondván: „következményei lesznek” annak, ha azok az országok, ahonnan migránsok illegálisan Nagy-Britanniába érkeznek, nem fogadják vissza a brit hatóságok által visszatoloncolt bevándorlókat.