Ukrajna sorsa állhat az orosz beavatkozás mögött

Szíria és Ukrajna ugyanazon orosz háború két frontját jelenti – vélik a szakértők.

Bár Damaszkusz mintegy 3000 kilométerre fekszik Kijevtől, a két főváros Vlagyimir Putyin orosz elnök számára ugyanazon háború két frontját jelenti, a háborúét, amelynek fő célja, hogy megakadályozzák Ukrajna európai integrációját – mondták nyugati diplomaták a brit hírügynökségnek.

Nyilvánosan egyetlen illetékes sem vont párhuzamot eddig Oroszország ukrajnai és szíriai beavatkozása között, bizalmasan azonban több magas rangú EU- és NATO-diplomata elmondta, úgy gondolják, hogy az orosz vezetés a szíriai légicsapások megkezdésével nyomást próbál gyakorolni a nyugati hatalmakra annak érdekében, hogy azok hallgatólagosan elfogadják a jogilag Ukrajnához tartozó Krím félsziget tavalyi annektálását és fokozatosan feloldják a Moszkva elleni szankciókat.

A Kreml közlése szerint az orosz légierő „jól ismert” terrorszervezetek állásait támadja Szíriában. A légicsapások ugyanakkor egyértelműen orosz érdekeket szolgálnak: a hadsereg egyszerre segíti a Putyin támogatását élvező Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű kormányerőket és védi a nyugat-szíriai Tartúsz kikötővárosában Oroszország által működtetett haditengerészeti támaszpontot. A tartúszi hadikikötő jól kiegészíti az orosz haditengerészet fekete-tengeri kijutását lehetővé tévő, a bekebelezett Krím félszigeten található szevasztopoli támaszpontot.

A Reuters által megkérdezettek többsége azon véleményének adott hangot, hogy Vlagyimir Putyin nélkülözhetetlen tényezővé kíván válni a nyugati államok számára, miközben védelmet nyújt szövetségesének, az Aszad-rezsimnek. „Putyin engedményeket próbál kicsikarni a szíriai beavatkozásával, rá akarja venni a Nyugatot, hogy ne beszéljen a Krímről, törölje el a szankciókat és fogadja el a konfliktus befagyását Kelet-Ukrajnában” – vélekedett egy uniós illetékes.

Brüsszelben és Kijevben többen úgy gondolják, nem véletlen, hogy a szíriai orosz légicsapások megkezdésével párhuzamosan látványosan csillapodott az erőszak Kelet-Ukrajnában. A nyugati hatalmak és az ukrán kormány a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatisták támogatásával vádolják Oroszországot, a Kreml azonban ezt tagadja.

A tizenhat hónapja tartó és eddig nagyjából nyolcezer halálos áldozatot követelő kelet-ukrajnai harcok csitulni látszanak, a konfliktusban érintett felek szerdán megállapodásra jutottak a 100 milliméternél kisebb kaliberű fegyverek visszavonásáról a harcoló feleket elválasztó ütközővonaltól. A Moszkva-párti szakadárok azért tartják be ezúttal szigorúbban a fegyverszüneti megállapodást, mert az oroszok úgy döntöttek – mondta Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter.

Az erőszak ugyan a jövőben újra fellángolhat, az ENSZ-közgyűlés jelenleg is zajló általános vitájában viszont kevés szó esett az ukrajnai helyzetről, az orosz elnök például éppen csak hogy megemlítette a konfliktust minapi felszólalásában. Az ENSZ-közgyűlést ehelyett a Szíriában több mint négy éve tomboló polgárháború és az ország területén végrehajtott orosz légicsapások témája uralja.

Többen attól tartanak, hogy az Oroszországgal hagyományosan közelebbi viszonyt ápoló európai országok az ukrajnai erőszak mérséklődését látva majd a Moszkva elleni szankciók eltörléséért fognak síkra szállni.

Sigmar Gabriel német alkancellár, gazdasági miniszter az Oroszországgal szemben elrendelt büntetőintézkedések enyhítését pártolja, hogy megnyerjék Moszkva együttműködését a szíriai rendezéshez. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter azonban elvetette a „valamit valamiért” elvét, mondván, hogy „nem akarjuk keverni a dolgokat”.

A kelet-európai volt szovjet tagköztársaságok is óvatosak. „Rendkívül nehéz bízni abban, hogy egy olyan ország békét hozhat, amely maga is agresszívan jelen van egy másik állam területén, vagy abban, hogy őszinték a szándékai” – hangsúlyozta Dalia Grybauskaite litván elnök.

Elemzők szerint az ukrajnai harcok csillapodása és a helyzet befagyasztása is Vlagyimir Putyin érdekeit szolgálja, ez ugyanis lehetővé teszi az orosz államfő számára, hogy kénye-kedve szerint fokozza, illetve mérsékelje a konfliktus intenzitását.

„Egy befagyott konfliktust mindig ki lehet olvasztani” – fogalmazott Jacek Saryusz-Wolski, az Európai Parlament egyik lengyel képviselője. „(Az orosz elnök) képessé akar válni a konfliktus irányítására és Ukrajna európai integrációjának megakadályozására” – tette hozzá.