Horvátország lezárja határait a gazdasági migránsok előtt, mostantól csak Szíriából, Afganisztánból és Irakból fogad menekülteket – jelentette be csütörtökön Ranko Ostojic horvát ügyvezető belügyminiszter. Szlovénia csütörtökön megpróbált 162 olyan migránst visszatoloncolni Horvátországba, aki nem háborús övezetből, Marokkóból, Bangladesből, Srí Lankáról és Libériából érkezett az országba. Zágráb nem fogadta őket vissza területére, ezért még mindig Szlovéniában tartózkodnak – jelentette a horvát sajtó.
Ostojic újságíróknak a bródi tranzitközpontban elmondta: nem fogadják vissza Szlovéniából a migránsokat, mert erre vonatkozólag eddig nem volt megállapodás a két ország között, viszont azonnal értesítették Macedóniát és Szerbiát, és közölték, hogy Horvátország többé nem fogad olyan országokból migránsokat, ahol nem folynak fegyveres harcok.
„Ebben az esetben illegális migránsként járunk el velük szemben” – szögezte le.
A belügyminiszter emlékeztetett, hogy Horvátország korábban sem fogadott területére olyan illegális határsértőket, akikről kiderült, hogy nem menekültek, vagyis Algériából, Törökországból és Koszovóból érkeztek.
Visszafordítja a gazdasági migránsokat Szlovénia a horvát határról – közölte csütörtökön a szlovén rendőrség. A rendőrség egyik szóvivője a Reuters brit hírügynökséget arról tájékoztatta, hogy Szlovénia mostantól csak olyan országokból fogad migránsokat, ahol „fegyveres harcok folynak”. „Az utóbbi napokban egyre több olyan ember érkezett, akikről okunk van azt feltételezni, hogy gazdasági migránsok” – indokolta a döntést a Reutersnek Drago Menegalija szóvivő.
Az STA szlovén hírügynökség rendőrségi forrásokra hivatkozva közölte: a rendőrség a migránsok regisztrációs eljárásánál a nemzetközi adatbázisokban is ellenőrzik majd az illegális bevándorlók kilétét és állampolgárságát, valamint megkérdezik tőlük, milyen céllal jöttek az országba, és annak megfelelően járnak el velük szemben.
Szlovénia valamely ideiglenes befogadóállomásán helyezik el azokat a migránsokat, akik olyan országból érkeznek, ahol „fegyveres harcok folynak”, és vonatkozik rájuk a visszatoloncolás tilalma, valamint feltételezhető, hogy az Európai Unióban (EU) kérni fogják a menedékjogot.
Mozgósítják Szlovéniában a hadsereg mintegy kétszáz tartalékosát a menekültválság kezelése érdekében – jelentette be a szlovén védelmi miniszter.
Andreja Katic a védelmi bizottság ülése után az STA szlovén hírügynökségnek csütörtök délelőtt elmondta, hogy a szerződéses tartalékosok a határ biztosításában fognak részt venni. A szlovén hadsereg jelenleg a horvát és az osztrák határon is segít a rendőrségnek a menekültáradat ellenőrzésében.
Jelenleg 914 tartalékosa van a szlovén hadseregnek, létszámukat a védelmi minisztérium 1500 főre tervezi növelni.
Katic kitért arra is, hogy Szlovénia nem áll háborúban senkivel annak ellenére, hogy az Európai Unió kölcsönös védelmi klauzulája alapján segíteni fog Franciaországnak a múlt hét végi párizsi merényletsorozat nyomán. A tárcavezető hozzátette, hogy Szlovénia egyelőre még nem kapta meg az erre vonatkozó hivatalos francia kérést, így túl korai lenne nyilatkozni arról, hogy milyen segítséget fog nyújtani Szlovénia.
Ankara Washington segítségével teljesen le akarja zárni közös határát Szíriával, hogy az Iszlám Állam (IÁ) szélsőségeseinek ellenőrzése alatt álló egyik határszakaszon megszakítsák a fegyveresek beszivárgását – mondta John Kerry amerikai külügyminiszter a CNN hírtelevíziónak szerdán.
A macedón–görög határon, Gyevgyelija közelében szemtanúk szerint megkezdődött egy kerítés építése, amely az Európába áramló migránsáradatot hivatott mérsékelni, a macedón hadsereg szóvivője viszont közölte: nem kerítést építenek, csak előkészítik a terepet, ha esetleg ilyen döntés születne Szkopjéban.
Szerbiába várhatóan körülbelül 1500 gazdasági bevándorlónak minősülő migránst küldenek vissza – mondta Vladimir Cucic szerb menekültügyi biztos csütörtökön azokra a hírekre reagálva, amelyek szerint Szlovénia és Horvátország ezentúl csak szíriai, iraki és afgán migránsokat engedi át határain.
Vladimir Cucic szerint Szlovénia, Horvátország, valamint Szerbia területén összesen 1500 ilyen, gazdasági bevándorlónak minősülő migráns lehet, aki nem folytathatja útját Nyugat-Európa felé, őket Szerbia el tudja szállásolni mindaddig, amíg a toloncegyezményekkel összhangban vissza nem küldhetők hazájukba. Mint fogalmazott: a lényeg az, hogy gyors és hatékony megoldást találjanak mindazok számára, akik az unióba vezető úton „rekedtek”.
Hozzátette, hogy szerdán 5100 migráns akart Szerbiába bejutni, közülük mintegy 600 minősült gazdasági bevándorlónak.
Svédország nem tud több szállást biztosítani a menekülteknek, és sokan arra kényszerülnek majd, hogy saját maguknak találjanak szállást – közölte csütörtökön a svéd bevándorlási hatóság.
Morgan Johansson svéd bevándorlásügyi miniszter már két héttel ezelőtt utalt arra, hogy Svédország nem tud a migránsoknak több szállást biztosítani, így az újonnan érkezőknek arról kell dönteniük: vagy saját maguknak keresnek szállást, vagy visszatérnek Dániába, esetleg Németországba.
A skandináv állam határszigorításokat vezetett be a rekordmennyiségű migráns érkezése miatt, míg a hatóságok több ezer embert terveznek elhelyezni fűtött sátrakban, üdülőhelyeken. De ezek a lehetőségek is kimerülni látszanak.
