„Megérkezett hozzánk a háború árnyéka”

A lengyelek erősebben szűrnének, a szerbek a németekre várnak, akik Afganisztánban hirdetnek.

Sok helyen plakátok jelentek meg „El akarja hagyni Afganisztánt? Biztos ebben?” szövegekkel. A feltüntetett linkek a kabuli német nagykövetség Németország Afganisztánban, valamint Ne higgyen a Németországgal kapcsolatos mendemondáknak! című oldalaira vezetnek. „Ne kockáztassa az életét azzal, hogy Európába próbál menekülni. Az embercsempészek bűnözők, akiket egyedül a pénz érdekel. Ők nem mondják el az igazat, és nem tőrödnek az emberek életével.” Németország a menekültek elbátortalanítására indított kampányával Magyarország és Dánia nyomdokain jár, akik lapokban elhelyezett fizetett hirdetésekben próbálták meg eltéríteni az embereket attól, hogy Európába menjenek.

A bevándorlási hullámmal a háború árnyéka is megérkezett Európába, amivel a populisták visszaélnek. Nem szabad azonban megengedni, hogy az emberek haragja a bevándorlók ellen forduljon – hangoztatta Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök kedden Prágában. „A szokatlanul nagy migrációs hullámmal megérkezett hozzánk Európába a háború árnyéka is (...), és félelmet váltott ki lakosságunk soraiban, amelyet a populisták, és mindazok, akik politikailag a gyűlöletből és az intoleranciából élnek, kihasználnak. Demokrataként nem szabad lebecsülnünk az emberek mindennapi aggodalmait, és azokra a jelenlegi válság reális megoldásával kell válaszolnunk” – fejtette ki a megemlékezésen Sobotka.

A migrációs válság megoldását az Európai Unió határai védelmének felújításában, valamint az unión kívüli érintett országok stabilizációjában látja. „Európának ebben a tekintetben sokkal határozottabbnak kell lennie” – szögezte le. Hozzátette: „Az Iszlám Állam terroristáinak legyőzése a nemzetközi közösség elsőrendű feladata kell hogy legyen.”

„Nagyon sűrű szűrőt” kell alkalmazni a migránsok befogadásakor – jelentette ki a Lengyelország által vállalt uniós menekültelosztási kvótával kapcsolatban Mariusz Blaszczak kijelölt lengyel belügyminiszter. Blaszczak botrányosnak minősítette Martin Schulznak, az Európai Parlament elnökének az új lengyel kormány migrációs politikáját bíráló nyilatkozatát. Blaszczak reagált arra is, hogy a szlovák kormány a luxemburgi székhelyű európai bíróságon meg akarja támadni az unió belügyminiszterei által szeptemberben jóváhagyott kvótadöntést. A miniszterjelölt szerint a migránsok átvállalása „jogi alapú probléma”, és a PiS kormánya Lengyelország biztonságát fogja szem előtt tartani.

A beszélgetés folyamán Blaszczak botrányosnak minősítette, hogy Schulz hétfőn a Deutsche Welle német rádiónak nyilatkozva éles szavakkal bírálta Lengyelország és Magyarország menekültügyi politikáját. A lengyel politikus úgy vélte, Schultz „elszakadt a valóságtól, a németországitól is”. Blaszczak ezzel kapcsolatban rámutatott az Angela Merkel német kancellár által folytatott migrációs politika elleni németországi tüntetésekre. Merkel „arra jutott, hogy a rossz döntésének következményeit Európával kell megosztani” – mondta.

Szerbia több forgatókönyvvel is készül arra az esetre, ha a térség országai, valamint Ausztria vagy Németország lezárják határaikat, az ügyben kedd késő este születhet döntés – jelentette be Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter a közszolgálati televízió (RTS) reggeli híradójában. Szerbiát hétfőn arról tájékoztatták, hogy Szlovénia és Ausztria lezárja határait, és ilyen intézkedést fontolgat Horvátország és Macedónia is. Emiatt kedd késő estére összehívták a biztonsági szolgálatok koordinációjáért felelős testületet, amely dönt a lehetséges szerb lépésekről.

Miro Cerar szlovén miniszterelnök hétfő este arról beszélt, hogy országa naponta legfeljebb hétezer migránst tud átengedni. A szerb belügyi tárca vezetője szerint viszont Ljubljana és Bécs azt tervezi, hogy naponta csupán kétezer embert enged majd be. „Szerbia ezt nem engedheti meg, mert mit csinálnánk, ha hozzánk nyolcezer ember érkezne, de csak kétezret engedhetnénk tovább” – jelentette ki a politikus. Hozzátette, hogy hazája némileg lassíthatja az áradatot, de a migránsokat nem lehet Szerbiában tartani, „ezt ők nem is akarják, és nem is tudjuk őket befogadni”. „A migrációs áramlások tekintetében számunkra Németország döntése a meghatározó, ha Berlin a migránsok haladásának lassításáról dönt, akkor az problémát fog okozni nekünk” – közölte a miniszter.