Megoszlanak a vélemények a török választások eredményéről

Az iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja a szavazatok közel 50 százalékát szerezte meg.

A Sabah című legjelentősebb kormánypárti napilap a szavazóurnák forradalmának nevezi, valamint a nemzet, a stabilitás és Törökország fantasztikus győzelmeként értékeli az AKP novemberi 1-jei választási eredményét. Az újság szerint a polgárháborús fenyegetettség lekerült a napirendről, az elkövetkező korszakban a béke és a jólét uralkodik majd az országban. A lap kitér arra, hogy a legnagyobb ellenzéki erő, a Köztársasági Néppárt (CHP) az állam 81 tartományából csak 6-ban tudta megszerezni az első helyet, a szélsőjobboldali Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) a szavazatok 11,9 százalékával egy tartományban sem nyert, és ezzel kitörlődött az ország politikai térképéről, a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) pedig még a biztosnak vélt szavazataiból is veszített. A Sabah arra emlékeztet, hogy az AKP 316 képviselőjével könnyen alakít kormányt, amely lépéseket fog tenni egy új alkotmány elfogadása, valamint az elnöki rendszer bevezetése felé.

A Posta című független napilap ugyanakkor megjegyezte, hogy a 316 képviselő nem elegendő az alkotmány megváltoztatásához és az elnöki rendszer bevezetéséhez. Arról is ír, hogy a veszteséget szenvedett pártok szavazatai mind az AKP-hoz kerültek.

A Hürriyet című, legfőbb ellenzéki napilapban beletörődő, visszafogott hangvétel érezhető. Az újság hangsúlyozza, hogy a CHP szavazatainak száma az elmúlt évek választásain folyamatosan, a legutóbbi, június 7-i voksoláshoz képest pedig 600 ezerrel nőtt. Kiemeli, hogy habár a HDP a szavazatok arányában 4. lett, a parlamentben a képviselők számát tekintve a MHP-t megelőzve mégis a 3. helyet szerezte meg. A Hürriyet a szavazóurnák hozta döntésként könyveli el az AKP sikerét.

A Zaman című iszlamista-konzervatív napilap arra emlékeztet, hogy az AKP már 4. alkalommal alakíthat önállóan kormányt, több mint 49 százalékos eredménye pedig újból elérte a 2011-ben mutatott szintet. Az újság szerint a CHP bár megtartotta szavazatait, a MHP és a HDP komoly veszteségeket szenvedett, mivel a szavazókat a terrorizmustól, a bizonytalanságtól való félelem irányította. A Zaman megjegyzi: az előzetes felmérések sem jelezték, hogy a MHP és a HDP ennyi szavazatot veszíthet.

A Milliyet ellenzéki napilap úgy véli, hogy az AKP választási ígéreteivel, többek között a minimálbér és a nyugdíj emelésével nyerte meg magának a sovány pénztárcájú szavazókat és így a választásokat. Az újság arra számít, hogy az eredmények a pénzpiacokon is kedvező hatást mutatnak, a Milliyet a külföldi devizaárfolyamokban lefelé, a tőzsdén felfelé irányuló mozgást vár.

A Sözcü című, szintén ellenzéki napilap címoldalán a szultánság folytatásaként értékeli az AKP sikerét. Érdekes módon a Zamanhoz hasonlóan úgy látja, hogy az emberek a káosztól való félelmükben fordultak újra az AKP felé. A Sözcü meglátása szerint az ellenzék az eltelt 5 hónapban passzív maradt: a kormánypártnak a MHP azzal nyitott utat, hogy nemet mondott a CHP koalíciós ajánlatára, a HDP pedig azzal vesztett szavazatokat, hogy nem határolta el magát a betiltott Kurdisztáni Munkáspárttól (PKK).

A Vatan című kormánypárti napilap beszámol az előre hozott választások eredményének külföldi visszhangjáról is. Az újság az amerikai, a német, a görög sajtót idézve Erdogan átütő sikeréről beszél, megemlítve, hogy a 23,4 millió szavazat az AKP eddigi rekordja.

Angela Merkel német kancellár telefonon gratulált Ahmet Davutoglu török kormányfőnek a választások „békés lebonyolításához”, és üdvözölte, hogy ígérete szerint Davutoglu  úrrá akar lenni a török társadalom megosztottságán és feszültségein – közölte Steffen Seibert német kormányszóvivő.

Seibert azt is elmondta: a német kancellár és a török kormányfő egyetértett abban, hogy folytatni kell a menekültáradat megállításáról szóló tárgyalásokat az Európai Unió és Ankara között, és ezeknek hamarosan konkrét megállapodásokhoz kell vezetniük. Merkel arra is kitért, hogy Berlin továbbra is kész szorosan együttműködni Ankarával az utóbbival szemben álló kihívások, így például a szíriai válság kezelésében – tette hozzá a kormányszóvivő.