Az NBC által megkérdezett egyik katonai illetékes azt mondta: infravörös műholdképek rögzítették a hőrobbanást éppen akkor és ott, ahol az orosz utasszállító lezuhant; az amerikai hírszerzés elemzői szerint valóban volt valamiféle robbanás a repülőn – mondta. Hangsúlyozta: a detonáció származhatott egy üzemanyagtartályból, vagy akár egy bomba is okozhatta, de nincs jele annak, hogy föld-levegő rakéta találata következtében történt volna, ugyanis ha így lett volna, a műholdak azt is rögzítik. Így ezt a verziót elvethetjük – mondta az illetékes, ezt pedig egy másik megkérdezett kollégája is megerősítette.
Hogy a gép nagy magasságban robbant szét – ahogy ez a második illetékes hozzátette –, már korábban is világos volt, ez az oroszok verziójában is szerepelt. Viktor Szorotcsenko, a vizsgálatot vezető moszkvai bizottság vezetője azt közölte, hogy a repülőgép darabjai 20 négyzetkilométeres körzetben szétszóródtak, ugyanakkor leszögezte, még túl korai lenne végleges következtetéseket levonni. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov ugyanakkor a Reuters szerint azt mondta, nem zárható ki a terrortámadás lehetősége sem.
Műszaki hiba áll a légi katasztrófa mögött, amelynek során egy orosz utasszállító repülőgép 224 emberrel a fedélzetén lezuhant a Sínai-félsziget északi részén – írta keddi számában az al-Maszri al-Jóm egyiptomi napilap a fekete dobozokat vizsgáló szakértői csoport egyik tagjára hivatkozva.
A meg nem nevezett forrás szerint a gép hátsó részében történt meghibásodás, amely egy repedést okozott a farokrész jobb falában. A fekete doboz felfedi az Iszlám Állam hazugságát című írás szerint mindez kizárja annak a lehetőségét, hogy a dzsihadista szervezet egyiptomi ága lőtte le a szerencsétlenül járt gépet.
A napilap által támogatott forgatókönyv harmonizál a helyi sajtóra általában jellemző állásponttal, amely az orosz gép gyakori meghibásodását kiemelve egyértelműen a műszaki zavar lehetősége felé tereli az egyiptomi diskurzust. Megfigyelők ezzel kapcsolatban megjegyezték, hogy eddig mind az egyiptomi, mind az orosz fél a saját érdekeinek megfelelő nyilatkozatokat adott. Egyiptom azt reméli: az ország közbiztonságának stabilitását hangsúlyozva elérheti, hogy a gyengélkedő gazdaság számára létfontosságú idegenforgalom visszaálljon a forradalmi évek káosza előtti szintre. Eközben az Airbus 321-est üzemeltető Kogalimavia (nemzetközi nevén Metrojet) légitársaság vehemensen cáfolja a műszaki meghibásodással kapcsolatos spekulációkat.