A Viktória-tóhoz közeli, Shinyanga város melletti aranybányában mintegy húsz munkás dolgozott, amikor a kezdetleges módon vájt akna október 5-én beomlott. A férfiak többségének sikerült időben kimenekülnie, hatan azonban a mélyben rekedtek.
A hatóságok reménytelennek ítélték a helyzetüket és nem is tettek különösebb erőfeszítést a megmentésükre. Esetük már-már feledésbe merült, amikor bányászok, akik egy szomszédos aknában dolgoztak, emberi hangokra, segélykiáltásokra figyeltek fel, amelyeknek nem ismerték a forrását. A munkások kimenekültek a bányából, mert azt hitték, hogy gonosz szellemek hangját hallják. A segélykiáltások híre azonban eljutott a hatóságokhoz, akik a hetekkel korábbi balesetre emlékezve szombaton akciót indítottak a bányában rekedt emberek kimentésére, és vasárnap sikerült is a felszínre hozni őket.
A hat bányász közül ötöt nagyon legyengülve, de élve sikerült kimenteni, hatodik társuk két héttel a megkésett mentőakció előtt meghalt, holtteste örökre a beomlott bányában maradt.
A „csodás” módon megmenekült bányászok elmondták a sajtónak, hogy a szerszámok tárolására használt üregben találtak menedéket a bányaomláskor. A mélyben békákkal, csótányokkal és más rovarokkal táplálkoztak, a falakon leszivárgó koszos vizet itták. Az éhségen és a szomjúságon kívül a teljes sötétséget mondták a legnehezebben elviselhetőnek. Sisaklámpáik és mobiltelefonjaik kezdetben adtak némi fényt, de hamar lemerültek.
A The Citizen című lap cikke szerint a tanzániai bányászati minisztérium csodának nevezte, hogy a föld alatt rekedt bányászoknak sikerült megmenekülniük csaknem hat hét után.
A kelet-afrikai Tanzánia a világ negyedik legnagyobb aranytermelője.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!