Nyugat-balkáni Alapot hoztak létre a V4-ek

Ezzel akarják elősegíteni a régió országainak együttműködését.

Az alapító dokumentumot pénteken Prágában írták alá a V4, illetve a nyugat-balkáni térség külügyminiszterei. Magyarország nevében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter látta el kézjegyével a megállapodást.

A négy visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia), továbbá Szlovénia és Horvátország, valamint hat nyugat-balkáni ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró, Szerbia) külügyi vezetői a tanácskozáson nyilatkozatokat fogadtak el az Európai Unió bővítéséről és a migrációs válság kezeléséről.

Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter elmondta, hogy a V4-ek megteremtették a Nyugat-balkáni Alap bázisát, és részt vesznek több beruházás megvalósításában is. Azt, hogy a visegrádiak mennyi pénzt fektettek be az alapba, nem közölték.

A cseh diplomácia vezetője szerint a nyugat-balkáni régió stabilitása „Közép-Európa és egész Európa stabilitása és sikeres fejlődése számára kulcsfontosságú”, és ezt a migrációs válságnak sem szabad megingatnia. Hasonlóan nyilatkozott Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke is, aki hozzátette: nagyon fontos a térség integrációja az Európai Unióba is.

A prágai találkozó résztvevői ezt az integrációt közös nyilatkozatukban is támogatásukról biztosították.
A Nyugat-balkáni Alap központja Tiranában lesz, és elsőként egy albán diplomata fogja vezetni. „Nem is jöhetett volna jobb időben a megállapodás aláírása, hiszen éppen most dolgozunk Albánia uniós csatlakozásán” – szögezte le Ditmir Bushati albán külügyminiszter a sajtóértekezleten.

Míg az Európai Unió csak beszél a migrációs válság megoldásáról, Magyarország a gyakorlatban is lépett és konkrét intézkedéseket hozott határainak védelmére – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter a prágai tanácskozás utáni sajtótájékoztatón Prágában.

Szijjártó Péter szerint a magyar intézkedések helyességét az is bizonyítja, hogy most más európai államok is lényegében ugyanolyan megoldásokkal próbálkoznak, mint amilyeneket a magyar kormány valósított meg. Emlékeztetett: amikor Magyarország a déli határain kerítést kezdett építeni, lefasisztázták, és azt állították, hogy nem tartja tiszteletben az európai normákat.

„Mi ezt elutasítjuk” – szögezte le. „Most lényegében mások is ezt csinálják, csak az intézkedéseket másképpen nevezik. Ez képmutatásnak nevezhető” – tette hozzá.

„Szerintem nem lehet sikernek nevezni azt, ha idegenek nem juthatnak be az országba” – reagált a sajtótájékoztatón a magyar külügyminiszter kijelentésére Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke.

A holland biztos szerint nem lehet egy időben arról beszélni, hogy a migrációs válság kezelésében közös európai megoldásra van szükség, ugyanakkor azt hangoztatni, hogy jelenleg nincs ilyen. Az Európai Bizottság alelnöke szerint a válság megoldásában összeurópai együttműködésre van szükség.