„A találkozó Erdogannal (Párizsban) nincs tervbe véve, erről nincs szó. Ilyen találkozóra nem kerül sor” – szögezte le Dmitrij Peszov moszkvai sajtótájékoztatóján. Újságírók arról kérdezték, szóba került-e, hogy telefonon beszélnek egymással, de Peszkov erre is csak azt a választ adta, hogy Putyin programjában nem szerepel semmilyen kapcsolatfelvétel Erdogannal.
Az ENSZ 21. klímavédelmi értekezlete hivatalosan hétfőn vette kezdetét mintegy 150 állam- és kormányfő részvételével.
Peszkov nem zárta ki, hogy létrejön Párizsban egy találkozó Putyin és Obama között. „Obamával nem zárjuk ki (a találkozót), legvalószínűbb, hogy a folyosón beszélnek egymással” – mondta az orosz elnöki szóvivő.
Putyin és Obama legutóbb a G20-országcsoport antalyai csúcsértekezletén tárgyalt egymással: kétszer is találkoztak, és az egyik megbeszélés húszperces volt.
Oroszország és Törökország viszonyában jelentős feszültség érzékelhető azóta, hogy a török légierő a múlt hét elején lelőtt egy orosz vadászbombázót. A török álláspont szerint a Szu–24-es megsértette a török légteret, de Moszkva ezt tagadja.
Azóta a török elnök kétszer is megpróbálta telefonon elérni Putyint, majd hivatalos kérést is küldött, hogy találkozzanak hétfőn a párizsi klímakonferencián. A hasztalan próbálkozások ellenére a török elnöki hivatal névtelenül nyilatkozó illetékesei azt valószínűsítették, hogy létrejön a találkozójuk.
Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó azzal magyarázta Putyin kelletlenségét, hogy a török fél „egy egyszerű bocsánatkérésre sem hajlandó” a légi incidens miatt. Ezt maga Putyin is kifogásolta közvetlenül az orosz katonai gép lelövése után, de Ahmet Davutoglu török miniszterelnök hétfőn Brüsszelben, mielőtt találkozott Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, leszögezte, hogy Törökország nem fog bocsánatot kérni.
„A nemzeti határok védelme nemcsak Törökország joga, hanem kötelessége is a kormánynak, amelyet én vezetek. Ez a kormány egyik legfőbb feladata, így senki sem várhat el tőlünk bocsánatkérést azért, hogy megvédjük saját légterünket” – mondta Davutoglu, de hozzátette, hogy országa kész nyíltan tárgyalni Oroszországgal a légi incidens miatt kialakult helyzetről, kész rendelkezésre bocsátani minden, ezzel kapcsolatos műszaki adatot.
Davutoglu közölte azt is, hogy országa nem fog válaszintézkedésekkel reagálni a Törökország ellen bevezetett orosz szankciókra. „Oroszországhoz hasonlóan Törökország is mindig ellenezte az egyoldalú gazdasági szankciókat, ami megmutatkozott az ukrán válsággal kapcsolatos álláspontjában is. Ezért vesszük szomorúan tudomásul, hogy Oroszország más utat választott” – mondta Davutoglu.
Putyin szombaton írta alá a szankciós rendeletet, amely átmenetileg megtiltja a charter repülőjáratokat Törökországba, az utazási irodák nem szervezhetnek turistautakat oda, és teljesen vagy részlegesen leállítják bizonyos török áruk importját. Továbbá korlátozzák török vállalatok oroszországi tevékenységét, valamint török munkavállalók alkalmazását orosz cégekben. A rendelet utasítja a kormányt, hogy állítsa össze a korlátozással érintett áruk, cégek és állások listáját. 2016. január 1-jétől vízumkötelezettséget vezetnek be az Oroszországba utazó török állampolgárok számára.
Az orosz légierő bombázásai 1500 ember halálát okozták azóta, hogy Moszkva két hónappal ezelőtt belépett a szíriai konfliktusba Bassár el-Aszad elnök oldalán, és ennek az 1500-nak csaknem a harmada civil volt – közölte hétfőn az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) nevű emigráns szervezet.
Az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet harcosai közül 419 halt meg orosz támadásban, legalább 598-en pedig az al-Kaida-szövetséges an-Nuszra Front, valamint más lázadócsoportok emberei közül vesztették életüket.
Az OSDH aktivistái, akik Szíria-szerte a helyszínen dokumentálják a harci eseményeket, 485 polgári áldozatot számoltak össze, közülük 117 volt 18 évesnél fiatalabb, 47 pedig felnőtt nő.
Oroszország mindig azt állította, hogy a damaszkuszi hatalommal szemben álló összes „terrorista” szervezetet támadja. Mégis a nyugati hatalmak azzal vádolják Moszkvát, hogy inkább a mérsékelt lázadószervezeteket vette célba, tehát nem az IÁ-t és az an-Nuszra Frontot.
