CDU: elfogadták a menekültekről szóló határozatot

A dokumentumba beemelték, hogy „érezhetően csökkenteni kell” a menedékkérők számát.

A karlsruhei kongresszuson elfogadott dokumentumban nem szerepelnek a pártelnök-kancellár Angela Merkel menekültpolitikáját bíráló CDU-s politikusok követelései. A bajor testvérpárttal (CSU) és a szociáldemokratákkal (SPD) kormányzó párt így nem áll ki amellett, hogy jelöljék ki a befogadható menekültek felső létszámhatárát, és nem áll ki amellett sem, hogy tagadják meg a belépést a biztonságos országokból érkező menedékkérőktől.

Angela Merkel csupán annyi engedményt tett bírálóinak, hogy a dokumentumba beemelték, hogy „érezhetően csökkenteni kell” a menedékkérők számát, különben a menekülthullám túlterheli Németországot.

A Karlsruhei nyilatkozat a terrorról és a biztonságról, a menekülésről és az integrációról című dokumentum szerint a menedékkérők számát elsősorban a migrációs folyamatok rendezetté tételével lehet csökkenteni, ami az uniós külső határok védelmét és az embercsempészet felszámolását jelenti.

A második fő elv a „migráció irányítása”, ami az elutasított menedékkérők gyors hazatelepítését és a „védelemre szoruló kérelmezők méltányos európai elosztását” jelenti.

A harmadik fő elv a küzdelem a menekülthullámot kiváltó okok megszüntetéséért a menekültek származási országában és a tranzitországokban.

A menedékkérők, menekültek elosztásával kapcsolatban a határozatban az áll, hogy az Európai Bizottságnak a korábbi döntések alapján gondoskodnia kell a 160 ezer menekült tagállamok közötti elosztásáról, ami az „első lépés a terhek tartós, méltányos és igazságos elosztása felé”. Ezzel kapcsolatban Angela Merkel pártelnöki beszámolójában jelezte, hogy az európai szolidaritás biztosítása továbbra is fontos számára, de nem számít arra, hogy rövidesen kialakul a tagállamok teherbíró képessége alapján meghatározott kvótákon nyugvó elosztási rendszer. „Az európai malmok lassan őrölnek, de teszünk róla, hogy elkezdjenek őrölni” – mondta.

A kongresszusi határozatban az integrációról egyebek mellett szerepel, hogy mindazoknak, akik védelmet kapnak Németországtól „jó szomszéddá és polgárrá” kell válniuk, és törvénybe kell foglalni a menekültek beilleszkedési kötelezettségét. A jogszabályban rögzíteni kell a menekültek és az őket befogadó állam jogait és kötelezettségeit, és szankciókkal kell sújtani mindazokat, akik megtagadják a beilleszkedést.

A Budapesten rekedt menekültek beengedése szeptember elején humanitárius kötelesség volt Németország és Ausztria számára – hangsúlyozta Angela Merkel pártja karlsruhei kongresszusán.

A CDU határozatában hangsúlyozza, hogy a menekülteknek meg kell tanulniuk németül, és igazodniuk kell a társadalmi együttélés németországi szabályaihoz. Így tudomásul kell venniük, hogy a nők, a homoszexuálisok és a más vallásúak diszkriminálása vallási előírásokra hivatkozva elfogadhatatlan. „Ezért nemcsak elmagyarázzuk alkotmányos rendünket és értékrendünket, hanem ragaszkodunk betartásához és tiszteletéhez” – áll a dokumentumban.

Egyebek között azt is kiemelték, hogy a CDU elutasítja a test egészét takaró muzulmán női öltözékek nyilvános viselését. Ez politikai állásfoglalást jelent, a párt nem kíván törvényt alkotni az ilyen öltözékek viselésének tiltásáról.

A szavazás előtti vitában a legtöbben támogatásukról biztosították az elnökség határozati javaslatát, amely arra hivatott, hogy lezárja a menekültpolitikáról hónapok óta folytatott vitát.

A Merkel-féle menekültpolitika eddigi bírálói közül is többen elmondták, hogy elégedettek a javaslattal. Néhányan viszont hangoztatták, hogy továbbra is ellenzik a kancellár irányvonalát. Köztük volt Armin Schuster parlamenti képviselő, a határőrizetért felelős szövetségi rendőrség volt tisztje, aki kifejtette: a schengeni rendszer megmentése érdekében négy-öt hónapra meg kell szigorítani a szeptemberben visszaállított határőrizetet, állandó ellenőrző pontokat kell kialakítani, és a biztonságos országból érkező menedékkérőktől meg kell tagadni a belépést. Thomas de Maiziere belügyminiszter arra hivatkozva utasította el kezdeményezését, hogy inkább az uniós külső határ védelmének őrizetére kell összepontosítani, és hatalmas járulékos kárt okozna, ha Németország Schuster javaslatát megvalósítva egyoldalú lépéseket tenne.

Arnold Vaatz elnökségi tag, a Bundestag-frakció helyettes vezetője kiemelte, hogy Magyarország az egyetlen európai uniós tagállam, amely gondoskodott unió külső határa biztosításáról, és ezért elismerés jár a magyar miniszterelnöknek. Orbán Viktort eddig csak szidalmazták, Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter egyenesen Kim Dzsong Un észak-koreai diktátorhoz hasonlította őt, holott elismerést érdemel – jelentette ki .

Kifejtette, hogy szerinte a határozati javaslat „túl gyenge”, nem tartalmaz jelzést, amelynek vételével a menekültek arra belátásra jutnak, hogy nem érdemes elindulni Németországba, így nem várható tőle a menekülthullám csillapodása.

Arnold Vaatz volt a CDU elnökségében az egyetlen, aki a testület vasárnapi ülésen nem fogadta el a határozati javaslatot. A hétfői vitában hangsúlyozta, hogy kongresszusi küldöttként sem szavaz az előterjesztésre.

A nagyjából ezer küldött végül csaknem egyhangúlag fogadta el a határozatot. Kézfeltartással szavaztak, a szavazatokat nem számolták össze. Megfigyelők szerint három-négy küldött emelte fel kezét, amikor a levezető elnök azt kérdezte, hogy ki utasítja el az indítványt.

A hamburgi rendőrség közleménye szerint a hét végén több tömegverekedés volt az egyik befogadóállomáson. A konfliktus még szombaton kezdődött, amikor egy eritreai menedékkérő megütötte a biztonsági szolgálat egyik munkatársát, ezért a menedékkérőt át akarták költöztetni egy másik szállásra. Több honfitársa ezt megpróbálta megakadályozni, míg a biztonsági emberek segítségére szíriai menedékkérők siettek. Így végül tömegverekedés alakult ki. A rendőrség 21 rohamkocsival vonult ki a helyszínre, az egyenruhások paprikaszpré alkalmazásával léptek fel a botokkal, farudakkal felfegyverzett eritreaiakkal szemben. A biztonsági szolgálat három munkatársa megsérült.

Vasárnap kiújult a konfliktus, 60-80 ember verekedett össze, többnyire eritreaiak és szírek, különböző tárgyakkal felfegyverkezve. A rendőrség 34 rohamkocsival vonult ki. Őrizetbe vettek 12 embert, egyikük – egy 16 éves eritreai fiú – megpróbálta lefejelni a vele szemben intézkedő rendőrt. Az összecsapásban 8 ember megsebesült, köztük 5 biztonsági ember, 5 sebesültet kórházba kellett szállítani.

A Türingia tartományi Rosslebenben vasárnap reggel ismeretlenek működésbe hozott pirotechnikai eszközökkel dobálták meg a helyi befogadó állomást, egy húszlakásos társasházat, amelyben 70 menedékkérőt szállásoltak el. A rendőrség egy helikoptert is bevetett, hogy kézre kerítse az elkövetőket, de egyelőre nem járt sikerrel.

Az Alsó-Szászország tartományi Bad Bevensenben vasárnapra virradó éjjel ismeretlenek behatoltak egy menedékkérők elszállásolására előkészített épületbe. Több vízcsapot megnyitottak, és a lefolyókat eltömték, hogy elárasszák az épületet, a tetőszerkezetet pedig megpróbálták felgyújtani. Ez nem sikerült nekik, de az épületben így is több ezer euró értékű kár keletkezett.

A Meckelnburg–Elő-Pomeránia tartományi Güstrowban szombaton kövekkel dobáltak meg egy menedékkérőket befogadó állomást. A cselekményt rögzítette egy biztonsági kamera, felvételei alapján négy fiatalember támadt a szállásra, amelynek két ablaka betört.

Kifogástalanok a Fidesz és az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió kapcsolatai, a migráció kérdésében pedig egyre közelebb kerül a két párt álláspontja – mondta az MTI-nek hétfőn Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, aki pártja képviseletében részt vett a CDU karlsruhei kongresszusán.

Németh Zsolt nyilatkozatában kiemelte, hogy a Fidesz hálás a CDU -nak és Angela Merkelnek a támogatásért, amelyet akkor nyújtott, amikor Magyarországnak és a Fidesznek vitái voltak nemzetközi fórumokon.