Döntöttek: lecsap a Bundeswehr is

Nagy többséggel szavazta meg a német parlament a szíriai beavatkozást.

A szavazáson a 630 tagú Bundestag 598 képviselője vett részt. A kormány előterjesztését 445-en támogatták, 146-an ellene szavaztak és 7 képviselő tartózkodott. A kormánypártok – a CDU/CSU jobbközép pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) – képviselői csaknem kivétel nélkül igennel szavaztak.

Az ellenzéki oldalon az SPD-től balra álló, pacifista Baloldal testületileg elutasította a Bundeswehr újabb külföldi küldetését. Szónokaik szerint a külső fegyveres beavatkozás miatt a 2011 óta egyre véresebb polgárháborúba süllyedő Szíriában minden még rosszabb lesz, és tovább erősödik majd az IÁ.

A Zöldeknél a többség nemmel szavazott. A párt szónokai elsősorban azt kifogásolták, hogy nincsen világos kilépési stratégia – elképzelés arról, hogy miként kell lezárni a küldetést –, és a kormány rohamtempóban kényszerítette ki a törvényhozástól a felhatalmazást a misszió elindításához.

A kormány a Bundeswehr eddigi külföldi küldetéseinek előkészítéséhez képest rendkívül gyorsan vitte keresztül a szíriai misszió elindítását. A kabinet kedden fogadta el a vonatkozó előterjesztést, amelynek parlamenti vitája már szerdán el is kezdődött.

Németország kezdettől fogva tagja az IÁ ellen szervezett nemzetközi koalíciónak, de eddig nem vett részt közvetlenül a támadásokban, hanem az észak-iraki kurd önvédelmi erők (pesmergák) kiképzésében és felfegyverzésében vállalt szerepet. A légicsapások közvetlen támogatásáról azután határozott a kormány, hogy Franciaország a november 13-ai párizsi terrortámadások miatt segítséget kért az uniós tagországoktól az IÁ elleni harchoz. A küldetés célja, hogy megakadályozzák az IÁ további terjeszkedését, továbbá csökkentsék befolyását és képességét többek között a Szírián kívüli terrormerényletek elkövetésére.

Tovább csökkent a Németországba érkező menedékkérők száma a pénteken megjelent hivatalos adatok szerint.

A határőrizetért felelős szövetségi rendőrség csütörtökön 3169 illegális határátlépést regisztrált, ami alig a fele az egy héttel korábbi 6561-nek.
Szerdán 3567 ember lépett be jogcím nélkül Németországba. Így szerdán és csütörtökön együttvéve is jóval kevesebben érkeztek, mint szeptember eleje és november eleje között átlagosan egy nap alatt. Abban az időszakban 10 ezer körül volt a naponta feljegyzett határsértések száma.

A kormány felfogása szerint a német katonák nem háborúba mennek, mert az IÁ elleni fellépés nemzetközi jogi értelemben nem minősül háborúnak. A küldetés nemzetközi jogi alapját az ENSZ Biztonsági Tanácsának az IÁ-ról hozott határozatai és az ENSZ Alapokmányának önvédelemről szóló 51. paragrafusa alkotja.

A Bundeswehr a törvényhozási felhatalmazás révén egyelőre egy évig – 2016. december 31-ig – vehet részt a több mint 60 országot összefogó nemzetközi koalíció szíriai légicsapásainak közvetlen támogatásában. A mandátum megújítható, így akár több évig is tarthat a Bundeswehr szíriai missziója. A német hadsereg aktív és volt tagjai, illetve családtagjaik érdek-képviseleti szervezetének (DBwV) vezetője, André Wüstner szerint egy évtizednél is hosszabb időt vehet igénybe az IÁ megsemmisítése, és az akció nem korlátozódhat Szíriára, hiszen a dzsihadista szervezet Irakban és az észak-afrikai térségben is igen erős.

A kormány álláspontja szerint a fegyveres erő alkalmazása csak a szíriai helyzet rendezésére irányuló törekvések egyik vonulata. A Bundeswehr küldetése így beágyazódik az úgynevezett bécsi folyamatba, az osztrák fővárosban októberben elkezdődött nemzetközi tárgyalássorozatba. A misszió időtartama attól függ, hogy mikorra sikerül a bécsi folyamat révén megállapodást kötni a fegyverszünetről és elindítani a politikai átmenetet Szíriában.

A Bundeswehr egy 1200 fős kontingenst állít ki a küldetésre, amelyre 134 millió eurót biztosít a kormány. A német hadsereg elsősorban műholdas és légi felderítést végez, és egy fregattal részt vesz a Charles de Gaulle francia repülőgép-hordozó hajó védelmében. A feladatra kijelölt, Augsburg nevű hadihajó már kivált az Európai Unió embercsempészek ellen indított, Sophia elnevezésű földközi-tengeri katonai műveletének kötelékéből, és egy-két napon belül csatlakozik a Charles de Gaulle védelmét biztosító nemzetközi hajórajhoz.

A Bundeswehr a műholdas felderítést a francia partnerekkel együttműködésben végzi, légi felderítési feladatokat pedig a légicsapásokat intéző szövetségesek felkérésére teljesít. A koalíció parancsnoki testületébe delegált német illetékes – az úgynevezett red card holder – minden egyes kérést külön megvizsgál, és csak akkor ad engedélyt a légierő Tornado típusú felderítő gépeinek bevetésére, ha a kérés összeegyeztethető a törvényhozástól kapott mandátummal.

Németország egy légi utántöltő repülőgéppel is támogatja a légicsapásokat. A műveletre kijelölt hat Tornadót és a légi utántöltő repülőt a jövő héten áttelepítik a dél-törökországi Incirlikben működő NATO-támaszpontra, ahol a kontingens 550 tagja állomásozik majd. Az első bevetések januárban lehetnek.

Német katonák nem lépnek Szíria területére, akkor sem, ha egy Tornadót szerencsétlenség ér és ki kell menteni a pilótát. Ilyen esetben amerikai különleges alakulatokat mozgósítanak, amelyek más szövetségesek, például az olasz és a francia erők speciális alakulataival dolgoznak.

Az 1955-ben alapított Bundeswehr a koszovói és az afganisztáni bevetés után mindössze harmadik alkalommal vesz részt támadó hadműveletben. A szíriai lesz a második legnagyobb szabású küldetése. A Bundeswehr jelenleg 16 külföldi misszióban vesz részt.

Francois Hollande francia államfő pénteken látogatást tesz a Charles de Gaulle repülőgép-hordozó hadihajón, amely jelenleg a Földközi-tenger keleti térségében részt vesz az Iszlám Állam iraki és szíriai állásai ellen indított katonai hadműveletben – jelentette be pénteken a francia elnöki hivatal.

Mint arról az MNO is beszámolt, csütörtökön, alig több mint egy órával a brit parlament felhatalmazása után a Királyi Légierő (RAF) szíriai célpontok ellen intézett támadást. Négy Tornado típusú harci gép szállt fel a ciprusi Akrotiriből, hat célpont ellen intéztek támadást az Iszlám Állam fennhatósága alatt álló kelet-szíriai olajmezőn – közölte a BBC csütörtökön. A brit televízió tudósítója arról számolt be, hogy két harci repülőgép egyenként három lézerirányítású bombával felszerelve szállt fel, és a fegyverek nélkül már hajnali három órakor visszatértek a támaszpontra. A RAF egyik pilóta nélküli felderítőgépe szintén támogatta az akciót.

Németországban a lakosság többsége támogatja a hadsereg szíriai küldetését, amelyre pénteken adott felhatalmazást a törvényhozás alsóháza.

Az ARD országos közszolgálati televízió és a Die Welt című lap közös felmérése alapján a lakosság 58 százaléka helyesli, 37 százaléka ellenzi a Bundeswehr új küldetését.

A küldetés támogatóinak körében a többség – 59 százalék – megfelelőnek tartja a missziót, 34 százalék szerint viszont a német légierőnek a bombázásokban is részt kellene vennie, és 22 százalék szerint Németországnak szárazföldi csapatokat is küldenie kellene Szíriába az IÁ elleni harcba.

Ugyanakkor a lakosság csaknem kétharmada, 63 százaléka attól tart, hogy a Bundeswehr küldetése miatt növekedik a terrorveszély Németországban, és csak nagyjából egyharmados – 34 százalékos – mindazok aránya, akik szerint a terrorfenyegetettség nem változik a szíriai bevetés révén.

A januári párizsi terrortámadások óta jelentősen emelkedett a környezetük, hazájuk biztonsága miatt aggódó németek aránya. A Charlie Hebdo című szatirikus hetilap szerkesztősége és egy kóser szupermarket elleni januári merényletek után 45 százalékos volt az aggódók aránya, és a francia fővárosban november 13-án végrehajtott újabb iszlamista merényletek nyomán 61 százalékra emelkedett.

Ezzel együtt a lakosság 54 százaléka továbbra is úgy véli, hogy Németország kellően védett a terror ellen, bár ez 9 százalékpontos csökkenés a januári párizsi támadások után regisztrált 63 százalékhoz képest – ismertette az adatokat pénteki számában a Die Welt.

A menekültválság révén az utóbbi hónapokban egyre nagyobb volt az elégedetlenség a kormány és a kormányfő, Angela Merkel munkájával, de az ARD és a Die Welt megbízásából készülő, DeutschlandTrend című felméréssorozat új adatai változást jeleznek ebben a folyamatban. A kormány munkájával elégedetlenek aránya az egy hónappal korábbi 57 százalékról 51 százalékra csökkent, az elégedettek aránya pedig 42 százalékról 48 százalékra nőtt, és az Angela Merkel tevékenységével elégedettek aránya 49 százalékról 54 százalékra emelkedett.

A menekültválság mélyülésével egyre erősödő, Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt támogatottsága viszont tovább emelkedett, 2 százalékponttal 10 százalékra nőtt. Ez a jobboldali populistaként jellemzett, a Bundestagban képviselettel nem rendelkező párt eddigi legjobb eredménye az Infratest-dimap közvélemény-kutató intézet által készített DeutschlandTrend-felmérésekben.

Ugyanakkor a kormányzó CDU/CSU jobbközép pártszövetség nem gyengült tovább, választói támogatottsága 37 százalékos, koalíciós társa, a szociáldemokrata párt (SPD) támogatottsága pedig 1 százalékponttal 25 százalékra emelkedett.

A német lakosság 18 éven felüli, választójoggal rendelkező részére nézve reprezentatív felmérésben 1003 embert kérdeztek meg november 30-án és december 1-jén. Az Infratest-dimap 1997 óta készíti az aktuális politikai kérdésekkel kapcsolatos lakossági véleményáramlatokat havonta feltérképező DeutschlandTrend kutatássorozatot.