Merkel nem akar „visszaesni a nemzetállami cselekvésbe”

Az uniós tagállamok előtt álló kihívásokkal egyetlen ország sem tud egyedül megbirkózni – közölte a német kancellár.

Angela Merkel hangsúlyozta, hogy a terrorizmustól az éghajlatváltozáson át az üldöztetés és menekülés következményeiig a legnagyobb gondok közül egy sem oldható meg nemzetállami szinten, a 21. század globális kihívásaival csak az birkózhat meg sikerrel, aki felismeri, hogy a saját érdekeit kizárólag a közös európai érdekekkel egyeztetve tudja érvényesíteni.

Az európai menekültválságról szólva kiemelte, hogy Berlin továbbra is ragaszkodik a menekültek uniós tagállamok közötti elosztását szolgáló tartós és kötelező erővel bíró rendszer kialakításához, de ebben nem vár áttörést az uniós csúcstól. Azt viszont elvárja Németország, hogy a korábban hozott döntések alapján megtörténjék a százhatvanezer menekült tagállamok közötti elosztása és kiépüljenek az úgynevezett hot spotok.

Ezekben az uniós üzemeltetésű intézményekben nemcsak regisztrálni kell az EU-ba belépő menedékkérőket, hanem ott kell lefolytatni a menekültügyi eljárást, majd onnan kiindulva kell szétosztani a tagországok között a védelemre szoruló kérelmezőket, és hazaszállítani a többieket – fejtette ki a kancellár.

Az utóbbi napokban többször megjelölt célt megerősítve aláhúzta, hogy érezhetően csökkenteni kell a Németországba belépő menedékkérők számát. Mint mondta, mindenkinek ez az érdeke, Németországnak, az EU-nak és a menekülteknek is, akik nem kényszerülnek elindulni az EU-ba vezető veszélyes úton, ha sikerül helyben, hazájuk térségében javítani életkörülményeiket.

Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy az uniós csúcs előtt több tagország vezetőjével együtt tárgyal majd Ahmet Davutoglu török miniszterelnökkel. A Törökországgal folytatott együttműködéssel ki lehet alakítani a menekültek legális bevándorlásának lehetőségét, „például legális kontingensek révén, amelyekkel fellépünk az illegális migrációval szemben”. Az együttműködés előfeltétele azonban az, hogy visszaszoruljon az illegális migráció, vagyis hogy a török hatóságok gondoskodjanak a török–görög tengeri határ hatékony ellenőrzéséről, és tegyenek intézkedéseket az embercsempészet felszámolására.

Angela Merkel elmondta, hogy Németország támogatja az Európai Bizottság javaslatát az állandó uniós határőrizeti szerv létrehozásáról. A a schengeni és uniós külső határok védelmének erősítéséről szóló bizottsági javaslatot lehetőleg gyorsan meg kell tárgyalni és dönteni kell róla. Az uniós integráció vívmányai közül az euró mellett a belső határőrizet nélküli schengeni övezet a legfontosabb, és Németország e két vívmányból profitál a legtöbbet – jelentette ki.

A határvédelem „természetesen a nemzetállami szuverenitás lényeges kérdéseit érinti”, és ezeket a kérdéseket Németország is alaposan megfontolja. Ugyanakkor a brüsszeli javaslat „bátorító”, egy éve el sem lehetett volna képzelni, hogy egy ilyen terv elkészül – tette hozzá a kancellár.

Az uniós csúcs további témáiról szólva kiemelte, hogy egyelőre meg kell hosszabbítani az Oroszország ellen az ukrán válság miatt hozott szankciókat, mert a válság politikai rendezését célzó minszki megállapodások végrehajtása még nem ért véget. A következő nagy feladat a helyi választások előkészítése és lebonyolítása a kelet-ukrajnai válságövezetben.

A német kormányfő kijelentette, hogy hazája fontosnak tartja az Egyesült Királyság EU-tagságának megőrzését, de nem engedhet az uniós integráció alapvető vívmányait jelentő szabad mozgás elvéből és a hátrányos megkülönböztetés tilalmából.

A szigetország uniós tagságának esetleges megszűnése súlyos veszteség lenne, nemcsak azért, mert az Egyesült Királyság a harmadik legnagyobb tagország és az EU gazdasági teljesítményének 15 százalékát adja, hanem azért is, mert a „modern parlamentarizmus bölcsője és közös európai értékeink úttörője”.

Németország azt kívánja, hogy az Egyesült Királyság továbbra is „aktív partner legyen egy erős Európában” – hangsúlyozta Angela Merkel. A megállapodás az Egyesült Királyság és az EU viszonyrendszerének újrarendezéséről nem lesz könnyű, de bizakodásra ad okot, hogy mindig sikerült megoldást találni, amikor egy tagország „tisztázni” akarta helyzetét az EU-ban. Így történt Dánia esetében 1992-ben és Írország esetében 2008-ban – mondta a kancellár.

A kormánynyilatkozatról folytatott vitában az Angela Merkel vezette jobbközép CDU-val és bajor testvérpártjával (CSU) kormányzó szociáldemokraták (SPD) frakcióvezetője, Thomas Oppermann aggasztónak nevezte a „nacionalista és populista erők” térnyerését, és hozzátette egyebek között, hogy Orbán Viktor miniszterelnök követendő példának tartja Vlagyimir Putyin „autoriter” kormányzását.

A franciaországi, lengyelországi és svédországi folyamatokról szólva úgy véli, „nagyon gyorsan besötétül Európában”, ha nem sikerül feltartóztatni ezeket az erőket. A jelenkor transznacionális problémákkal szembesül, és „a nacionalista megoldások mindig látszatmegoldások” – mondta. Amennyiben az „európai válaszok” helyett ismét a „nacionalizmus és a nemzetállami gondolkodás érvényesül”, akkor mind a 28 tagországnak rosszabb lesz, mint eddig – mondta Thomas Oppermann.

Volker Kauder, a CDU frakcióvezetője kiemelte, kétségtelen, hogy az EU jelenlegi nehéz helyzete nem az uniós intézmények, hanem a tagállamok miatt állt elő, és „egy s más” neki sem tetszik Magyarországon és Lengyelországban, de a baloldali vezetésű Szlovákia és Csehország tevékenységében is talál kivetnivalót.