Nem rossz üzlet a békefenntartás

Banglades, Etiópia, India és Pakisztán adja a legtöbb békekatonát a világnak. Kína is belehúz.

Banglades adja a legtöbb ENSZ-békefenntartó egységet a világnak, összesen 8420 katonát, szakértőt vagy rendőrt állomásoztat a világ különféle pontjain – derül ki az Egyesült Nemzetek Szervezetének összesítéséből. Noha meglepően hangozhat, hogy egy fejlődő délkelet-ázsiai ország veszi ki a legnagyobb részt – legalábbis humánerőforrás alapján – a konfliktus sújtotta övezetek békéjének fenntartásából, ennek okai viszont igencsak praktikusak.

A hasonló lehetőségekkel rendelkező államok ugyanis nagyon is nyitottak az ilyen fajta hozzájárulásokra, lévén számos előnyük származik belőle: nem csak hogy javítják az országimázst, de értékes tereptapasztalatot nyújthatnak ezáltal katonáik egy részének, ráadásul a békefenntartó missziókat anyagilag is igen jól honorálják. Emellett a kéksisakosok bevetése javíthatja az adott ország kétoldalú kapcsolatait a fogadó állammal is.

A második legtöbb embert, 8307-et Etiópia adja békefenntartó célokra, érdekesség, hogy – mivel a pakisztániak közül mintegy ezren rendőrök és nem katonák, az etiópiaiak közül pedig csak 36-an rendőrök – a kelet-afrikai állam küldi a legtöbb katonát válságövezetekbe. A harmadik helyezett India 7793 katonával, rendőrrel és szakértővel, Pakisztán pedig a negyedik 7675-tel.

Noha az első nyugati állam, Olaszország ezen a listán csak 25., 1191 emberrel, hiba lenne azt hinni, hogy a nyugatiak a babérjaikon ülnének. Érdemes megemlíteni például Franciaország 2013-as beavatkozását Maliban, ami nem ENSZ-misszió volt. Az emlékezetes, 1993-as szomáliai beavatkozás után – amiben amerikai katonák akartak kiiktatni egy helyi hadurat, de az akció balul sült el – a nyugatiak szép lassan kivonták magukat a hasonló ENSZ-missziókból. Ez nem jelenti azt, hogy semmit ne csináltak volna, de amikor nagy ritkán felvonultak, akkor is a NATO (vagy az Ausztrália vezette Nemzetközi Biztonsági Támogató Erők) égisze alatt avatkoztak be.

A ENSZ-békefenntartás előnyeit, úgy néz ki, kezdi Kína is felismerni. Noha jelenleg „csak” mintegy kétezer emberrel vesz részt ilyen műveletekben, szeptemberben Hszi Csin-ping kínai elnök már arról beszélt, hogy nagyjából nyolcezer fős „készenléti” erőt állít fel hasonló célokra. Idén tavasszal nagyjából 2600 kínai békefenntartó teljesített szolgálatot, jórészt az afrikai kontinensen, ezen belül is a legtöbben, nagyjából ezren Dél-Szudánban, abban az országban, amelynek olajiparában Kínának igen komoly érdekeltségei vannak.

A kínaiak növekvő globális szerepre törekednek, ebbe pedig jól beleillik a válságzónák biztosítása, afrikai terjeszkedésüket pedig jól alátámasztja az is, hogy tíz év alatt mintegy százmillió dolláros támogatást készülnek nyújtani az Afrikai Unió gyorsreagálású erejéhez.

Kérdéses ugyanakkor még az is, hogy mi lesz az afrikai békefenntartás jövője. Az Afrikai Unió ugyanis meghirdette az „Afrikai megoldások az afrikai problémákra” című programját, ami érinti a béke és biztonság kérdését is. Jelen pillanatban a tizenhat ENSZ-békefenntartó misszióból kilenc található a fekete kontinensen, igaz, jó pár afrikai ország – Etiópián kívül Ruanda, Szenegál, Ghána vagy éppen Nigéria is ide sorolható – alaposan kiveszi a részét a hasonló missziókból.