Orbán: Ez szólásszabadság kérdése

A miniszterelnök szerint a Telekom ügye kicsinek látszik, de nagyon fontos alkotmányos kérdéseket vet fel.

A kormányfő Kovács Ákos énekes és a Magyar Telekom ügyében, majd a kormány szerződésbontása kapcsán elmondta: érdektelen, hogy ki az alkotó, a szerződő fél, a kormánynak kötelessége lehetővé tenni, hogy akkor is elmondhassa a véleményét, ha azzal valaki nem ért egyet. „Ez szólásszabadság kérdése” – fűzte hozzá.

Orbán Viktor szerint a fő kérdés az, hogy egy Magyarországon működő nagy nemzetközi cég megbüntethet-e valakit azért, mert nem tetszik neki a véleménye.

Azt nem lehet elvitatni egyetlen cégtől sem, hogy azzal kössön szerződést, akivel akar – szögezte le a magyar kormányfő, aki szerint ugyanakkor „ellentétes az alkotmánnyal az, ha valaki azzal az indokkal mond fel egy szerződést, hogy nem tetszik neki annak az embernek a véleménye, akivel egyébként korábban szerződést kötött”. „Ez elnyomás, ez visszaélés, és szerintem ezt nem szabad elfogadni” – hangsúlyozta.

Kovács Ákos megjegyzései kapcsán Orbán Viktor kijelentette, a nők majd döntenek a saját életükről, ebbe nem érdemes beleszólni. A miniszterelnök hangsúlyozta, a vita jó dolog, a kérdés csak az, hogy kulturáltan, értelmesen és nyitottan folytatjuk-e le ezeket a vitákat. „A demokráciát nehéz értékviták nélkül elképzelni” – mondta.

A miniszterelnök leszögezte, érzékeny kérdésről van szó, mert a Magyar Telekom stratégiai partnere a kormánynak, de világossá kell tenni, hogy ennek ellenére tiszteletben kell tartania azokat az értékeket, amelyek Magyarországon alkotmányos védelem alatt állnak.

Teljes egyetértés volt az uniós állam-, illetve kormányfők között azzal kapcsolatban, hogy a határellenőrzés nemzeti hatáskör, de ha egy tagállam nem tud vagy nem akar eleget tenni ezen kötelességének, akkor a többieknek legyen joga arra, hogy közösen biztosítsák a schengeni határt – mondta el ugyanitt Orbán Viktor.

A kormányfő sajtótájékoztatóján leszögezte, kormánya álláspontja továbbra is az, hogy az unió külső határainak védelme nélkül nem működhet a schengeni rendszer.

Orbán szerint ez nem sikerült Görögország déli határainál, s ez húzódik meg az uniós állandó part- és határőrizeti szerv felállítását célzó bizottsági javaslat mögött is.

Magyarország álláspontja szerint nem szabad feladni a görög határ védelmét, de fontos, hogy legyen egy második védelmi vonal is a görög–macedón és a görög–bolgár határon.

Sajtóértekezletén a miniszterelnök kifejtette, az Európai Uniónak el kellene ismernie és támogatnia kellene a regionális együttműködéseket, például a visegrádi országcsoport együttműködését vagy Magyarország közös erőfeszítéseit Szerbiával, Macedóniában vagy Szlovéniával.

Nyitottan fogadták a brit reformjavaslatokat az európai uniós állam-, illetve kormányfők tanácskozásán, olyan intézkedéseket azonban nem lehet elfogadni, amelyek a szabad mozgás korlátozásával járnának – közölte Orbán Viktor.

A magyar miniszterelnök szerint a brit kormány reformjavaslatainak négy területe közül három esetében aránylag könnyen dűlőre lehet jutni, és a negyediket illetően is vannak olyan javaslatok, amelyek alapján el lehet indulni.

Orbán Viktor arról számolt be, hogy a Nagy-Britannia esetleges kilépéséről tartott népszavazással kapcsolatos kérdésekről szóló előző esti vita a vártnál sokkal támogatóbb hangulatban zajlott, leszögezte azonban, hogy az Európai Unió négy alapszabadságát, a személyek, a tőke, az áruk és szolgáltatások szabad mozgását nem lehet korlátozni.

London legtöbb vitát kiváltó javaslatának értelmében a Nagy-Britanniába más EU-tagállamokból érkező munkavállalók csak négyévi folyamatos, bejelentett munkaviszony után férhetnének hozzá a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásainak teljes köréhez.

A kormányfő emellett arról tájékoztatta a megjelent újságírókat, hogy délelőtt kétoldalú tárgyalást folytatott David Cameron brit miniszterelnökkel, aki január 7-én Budapestre látogat.

A brit kormányfő a tanácskozás után elmondta: Nagy-Britannia a migrációs válság leküzdése érdekében kész segíteni európai partnereinek határaik védelmében.

A brit miniszterelnök egyúttal hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak a terrorizmus elleni küzdelemhez hatékonyabb adatmegosztásra és együttműködésre van szükség a repülésbiztonság terén.

Cameron arról is beszélt: hisz abban, hogy ha „jól keresztülvisszük az európai uniós reformokat, a legjobb jövő vár Nagy-Britanniára” az EU-ban. A brit kormányfő leszögezte: célja továbbra is az, hogy februárban megállapodásra jusson az EU-val azon a négy területen, amelyre London reformjavaslatai vonatkoznak.