Tényleg áttör a szélsőjobb Franciaországban?

Valamivel kevesebb mint háromszor annyi szavazatot szereztek, mint a legutóbbi regionális voksoláson.

Ruzsbaczky Zoltán
2015. 12. 07. 19:18
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Marine Le Pen néppártosodni igyekvő politikai alakulata jelenlegi állás szerint – kifejezetten magas, 50 százalékos részvétel mellett – a szavazatok mintegy 30 százalékát zsebelte be, az átalakított, illetve összevont 13 anyaországi és tengerentúli régió közül hatban szerezték meg az első helyet. A pártelnök Marine Le Pen az eredményt természetesen „csodálatosnak” nevezte, és az szerinte azt mutatja, hogy mostantól a Nemzeti Front Franciaország első számú pártja.

Második helyen Nicolas Sarkozy átnevezett pártja, a Köztársaságiak futottak be, jelenleg úgy tűnik, hogy a szavazatok mintegy 27 százalékával. Igazán nagyot mégis a kormányzó szocialisták buktak: Francois Hollande államfő pártja mindössze 23 százalékot ért el. Ugyan a párizsi terrortámadások után az elnök elfogadottsága nagyjából 50 százalékra ugrott – ez komoly eredmény ahhoz képest, hogy korábban sokan Franciaország történetének legpocsékabb államfőjeként tartották számon – ebből pártja gyakorlatilag semmit nem tudott profitálni.

Noha a választások a regionális tanácsok összetételéről szóltak, talán kevéssé meglepő módon a regionális ügyekről viszonylag kevés szó esett a kampány alatt. A novemberi, párizsi és saint-denis-i merényletsorozatok kapcsán a hangsúly a terrorizmus, illetve annak kezelése felé irányult. Mivel elemzők szerint a Nemzeti Front közpolitikai programja kevéssé izmos, ez alighanem szintén Le Penék malmára hajtotta a vizet. A régiók egyébként önhatalmúlag dönthetnek például a helyi közlekedésről, oktatási kérdésekről és gazdasági fejlesztésekről.

A szocialisták egyébként már bejelentették, hogy a második forduló előtt visszaléptetik jelöltjeiket azokban a régiókban, ahol a Nemzeti Front nagyarányú győzelmet aratott az első körben, mindez arra irányul, hogy visszaszorítsák a szélsőjobbot, és támogassák azt a mérsékelt erőt, amelynek az adott helyen náluk nagyobb esélye van legyőzni Le Penéket. A Sarkozy vezette Köztársaságiaknak viszont, úgy tűnik, eszük ágában sincs hasonlóképpen eljárni, mivel – legalábbis Francois Fillon egykori miniszterelnök elmondása alapján – az nem tükrözné a jelenlegi politikai viszonyokat.

A Nemzeti Front az előző, 2010-es francia regionális választásokon egyetlen győzelmet sem zsebelt be, főleg ezért is számít a mostani hatalmas eredménynek, még ha nehéz is megjósolni, mi lesz a második fordulóban. Marine Le Pen euroszkeptikus pártja ugyanakkor a tavalyi európai parlamenti választásokon győzni tudott a szavazatok 24,85 százalékával. Ezt akkor sokan akként könyvelték el, mint a franciák tiltakozását az Európai Unió politikájával szemben – a mostani helyzet viszont, lévén helyi szavazásról van szó, már nyilván másként értelmezhető. Érdekesség, hogy a párt tavaly – a mostanival ellentétben viszonylag alacsony részvétel mellett – több mint 4,7 millió voksot szerzett, míg ugyanez a szám a 2010-es regionális szavazáson még csak nagyjából 2,2 millió volt (az első körben), a 2012-es elnökválasztáson pedig Marine Le Pen már több mint hatmillió szavazatot zsebelt be.

Jelen állás szerint nagyjából ugyanezt a számot sikerült most is lemásolni. A vasárnap következő második fordulóban főleg két régióban van nagyon komoly győzelmi esélye a radikális pártnak: az északi Nord-Pas-De-Calais-Picardie-ban, Marine Le Pen vezetésével 40 százalékot szereztek, illetve a déli Provence-Alpes-Cote d’Azur-ön, ahol a pártelnök unokahúga, Marion-Maréchal Le Pen uralja a terepet.

A mostani sikerben nagy szerepet játszott, hogy a pártvezetés évek óta próbál szakítani korábbi szélsőséges nézeteivel, melyek nagyrészt az alapító Jean-Marie Le Penhez, Marine Le Pen apjához kötődnek. Mindez odáig vezetett, hogy a Nemzeti Front felfüggesztette az egykori pártelnök tagságát, az idősebb Le Pen pedig egy május eleji interjúban gyakorlatilag kitagadta lányát. Jean-Marie Le Pen – aki eredetileg vezette volna Provence-Alpes-Cote d'Azur-i listát – ugyanakkor még a családi dráma egy korábbi fázisában, áprilisban visszalépett unokája javára.

Noha messzemenő következtetéseket talán még korai lenne levonni a két év múlva esedékes elnökválasztás tekintetében, az biztosnak tűnik, hogy a régi elit nagy pártjainak komoly munka kell majd ahhoz, hogy visszacsábítsák a belőlük kiábrándult szavazókat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.