A DK örül a lengyelek elleni eljárásnak

„Ez az eljárás hozzájárul a demokrácia és a szabadság védelméhez” – fogalmazott Niedermüller Péter.

A Demokratikus Koalíció alelnöke hangsúlyozta, hogy a jogállamiság az Európai Unió egyik legfontosabb alapértéke, minden európai polgár jogainak és szabadságának legfontosabb garanciája.

Mint írta, éppen ezért fontosnak tartják, hogy az Európai Bizottság (EB) első ízben elindította a jogállamiságot védő uniós keretrendszer előkészítő szakaszát azután, hogy a lengyel kormánytöbbség „saját jelöltjeivel töltötte fel az alkotmánybíróságot és jelentősen megnehezítette a szervezet érdemi munkáját”, valamint „elkezdte a közmédia elfoglalását”. „Ez az eljárás hozzájárul a demokrácia és a szabadság védelméhez Lengyelországban és az egész Európai Unióban” – fogalmazott Niedermüller.

„Biztosak vagyunk abban, hogy az Európai Bizottság nem mér kettős mércével. Mivel Magyarországon az alkotmánybíróság kormányzati megszállása, hatásköreinek csorbítása, a közmédia teljes kormányzati kontrollja ugyanúgy sérti a jogállam elvét és az unió alapértékeit, mint Lengyelország esetében, szorgalmazzuk, hogy a bizottság ebben az esetben is alkalmazza a keretrendszert a magyar polgárok jogainak védelmében” – olvasható a közleményben.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke szerdán bejelentette, hogy a biztosi kollégiumi ülésén úgy döntöttek, a jogállamisági mechanizmus keretében előzetes vizsgálatot fognak lefolytatni a lengyelországi fejleményekkel kapcsolatban. Az eljárást a lengyel alkotmánybíróság hatáskörének korlátozása miatt indítják meg, amely széles körű tiltakozást váltott ki Lengyelországban és külföldön egyaránt.

Konrad Szymanski, az Európai Unió ügyeiért felelős lengyel miniszter az EB brüsszeli székhelyén lengyel újságíróknak nyilatkozva elégedettségének adott hangot, hogy a bizottság az eljárással kapcsolatban sűrűn használta a „párbeszéd” szót, és hangsúlyozta: ebben Varsó is érdekelt. Ugyanakkor elmondta: jó lenne, ha az EB „lehetőleg pontosan tenné fel kérdéseit”, mert az eddig megválaszoltaknak „az volt a hibájuk, hogy ezeket nagyon általánosan fogalmazták meg”. Szymanski többek között Timmermans azon, a lengyel kormánynak nyílt levél formájában továbbított kérdéseire utalt, melyek az alkotmánybíróság összetételének részleges megváltoztatására és a körvonalazódó közmédiareformra vonatkoztak.

A varsói parlamentben Rafal Bochenek kormányszóvivő újságíróknak nyilatkozva úgy értékelte: az EB döntése nem lesz negatív hatással Varsó és Brüsszel kapcsolataira. A mechanizmus elindítása „a nyugati sajtóban megjelent bizonyos találgatásokon alapuló, orientációs jellegű cselekvés” – vélte Bochenek, aki szerint a helyzet akkor tisztázódhat, ha Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Lengyelországba látogat. Erre előzetes egyeztetés alapján „egy-két hónapon belül” kerül sor – jelentette be a kormányszóvivő.

Ellentmondásosnak találta az EB döntését a közszolgálati televíziónak nyilatkozó Marek Magierowski, a lengyel elnök szóvivője. „Egyfelől azt állítják, hogy Lengyelországban csorba esik a jogállamiságon, másfelől az előzetes vizsgálat elindításával csak most kezdik gyűjteni az erre vonatkozó információkat” – mutatott rá Magierowski.

A fő lengyel ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) nevében a sajtónak nyilatkozó Rafal Trzaskowski volt külügyi államtitkár úgy látta: a döntés megerősíti, hogy az EB „nem helyesli azt, ami Lengyelországban a parlamenti demokráciával történt”. „A kormányzó Jog és Igazságosságnak (PiS) változtatnia kell az ellenzékhez, valamint a törvényhozói folyamathoz való viszonyán” – vélte, megjegyezve, hogy az EB tisztségviselőinek „megalapozott aggodalmai” vannak a lengyelországi helyzetet illetően.

Több lengyel kommentátor „nem érdemi, hanem erősen politikai döntésnek” minősítette az eljárás elindítását. Tomasz Wróblewski, a Wprost című jobbközép hetilap főszerkesztője például úgy vélte: az előzetes vizsgálat nem fogja az Európai Unió konkrét lépéseit eredményezni. A főszerkesztő „az EU egyfajta erőfelmutatásának” minősítette a lépést, mely szerinte inkább az uniós politika, mintsem a lengyelországi demokrácia helyzetéről tanúskodik. „Az EB meg akarta mutatni, hogy ura az európai helyzetnek, miközben az utóbbi időben sok, az uniót dezintegráló jelenség észlelhető” – szögezte le Wróblewski.