Duda szignózta a lengyel médiatörvény-módosítást

A törvénymódosítást az év végén hagyta jóvá a lengyel parlament.

A törvénymódosítást az év végén a Jog és Igazságosság (PiS) párt többségi szavazataival és néhány ellenzéki képviselő támogatásával hagyta jóvá a parlament.

„Az államfő számára is fontos, hogy a közmédia betöltse küldetését, sokszínű, objektív és hiteles legyen” – magyarázta az államfői hivatal főnöke, Malgorzata Sadurska az elnök döntését, hozzátéve, hogy a lengyel közmédia jelenleg nem teljesíti ezeket a követelményeket. „Azt észleljük, hogy az objektív tájékoztatást nagyon gyakran szubjektív újságírói vélemény helyettesíti” – fejtette ki. Sadurska szerint a törvénymódosítás jóváhagyásával Andrzej Duda „esélyt adott a parlamentnek, hogy olyan jogszabályokat dolgozzon ki, melyek a jövőben a közmédia, a nemzeti média objektivitását és hitelességét biztosítják”.

A kis médiatörvény azonnali hatállyal megszünteti a közszolgálati rádió és televízió jelenlegi vezetésének mandátumát, megvonja az országos rádió- és televíziótanácstól (KRRiT) azt a jogot, hogy nyilvános pályázaton válassza ki a közmédia és a felügyelőbizottságok vezetőit, a kinevezés jogát átmenetileg – június végéig – a kincstárügyi miniszterhez rendeli, és hétről három főre csökkenti a közszolgálati televízió (TVP), a közszolgálati rádió (PR), valamint a regionális tévé- és rádiócsatornák felügyelőbizottságainak létszámát.

A közmédia vezetésében való személycseréket 1992 óta több törvénymódosítás is lehetővé tette, a kis médiatörvény azonban már a parlamenti tárgyalások során az egyes uniós tisztségviselők, valamint a nemzetközi újságíró-szervezetek tiltakozását váltotta ki. Szerintük a kormánypárt valódi célja a közmédia feletti állami felügyelet megerősítése.

Emellett kedden Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára levelet küldött Andrzej Dudának, amelyben azt kérte tőle, hogy ne írja alá a törvénymódosítást, amíg bizonyossá nem válik, hogy a rendelkezései összhangban vannak az emberi jogok európai egyezményével.

A Lengyel Újságíró-szövetség (SDP) ezzel szemben a kis médiatörvény felsőházi jóváhagyása napján nyilatkozatot adott ki, mely – kifogásolva a közmédiát az utóbbi évek során jellemző nézetpluralizmus-hiányt – „a sokszínű és szabályos társadalmi vitát elősegítő, radikális átalakítást” szorgalmazott. Krzysztof Skowronski, az SDP elnöke szerdán a Telewizja Republika konzervatív hírtelevízióban elmondta: a nyugati sajtó és az európai politikusok „kompromittálják magukat”, támadva a demokratikusan megválasztott lengyel kormány lépéseit. Rámutatott: különösen a német újságírók és politikusok foglalkoznak Lengyelországgal, „ahelyett hogy alaposan tájékoztatnák saját társadalmukat a kölni és hamburgi tömeges szexuális és rablótámadásokról”.

A lengyel ellenzéki politikusok csütörtökön, az államfői jóváhagyás bejelentését követően élesen bírálták a kis médiatörvényt. A Polgári Platform (PO) nevében nyilatkozó Malgorzata Kidawa-Blonska, a parlament házelnök-helyettese a közmédia megtámadásának minősítette ezt, és úgy vélekedett: a közmédiát ezentúl egy párt sajátítja ki. A Modern (Nowoczesna) párt nevében nyilatkozó egyik képviselő úgy látja: a kis médiatörvény „rossz irányba mutat”, a közmédia a kormány szócsövévé válik.

A kis médiatörvény a lengyel jogtárban való közlést követő napon – az átmeneti időszak, az úgynevezett vacatio legis mellőzésével – lép majd hatályba, sajtóértesülések szerint már pénteken.

Az egész közmédiareformra irányuló törvény tervezete az utóbbi napokban szivárgott ki a lengyel sajtóban. Ennek értelmében az eddig kereskedelmi alapon működő lengyel közmédiát közhasznú állami társaságokként működő „nemzeti médiává” alakítanák át, amelynek tevékenységét egy új testület, a Nemzeti Médiatanács felügyelné.