Öt gyanúsítottról számolt be legutóbb az ügyészség
Az aranykonvojügy előzménye, hogy március 5-én a Terrorelhárítási Központ (TEK) megállított két, Ausztriából Ukrajnába tartó páncélozott pénzszállító autót, és elfogott hét ukrán állampolgárt. A járművekben negyvenmillió dollárt, harmincötmillió eurót és kilenc kilogramm aranyat szállítottak. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzmosás gyanújával indított büntetőeljárást. A hatóság korábbi tájékoztatása szerint a pénzszállításokat egy volt ukrán titkosszolgálati vezérőrnagy felügyelte, helyettese korábban a légierőnél szolgált, és a többi érintettnek is volt katonai múltja.
A NAV egy videófelvételt is nyilvánosságra hozott, amelyen a hatóság értelmezése szerint a pénzszállítást felügyelő volt ukrán titkosszolgálati vezető dokumentumokat hamisított egy benzinkút mellékhelyiségében. A felvételen szereplők korrupciós pénzről is beszéltek.
A hét ukrán állampolgárt tanúként hallgatták ki, majd kiutasították Magyarországról. A lefoglalt pénzt és aranyat később visszaadták, a pénzmosás gyanúja miatt indított nyomozást pedig augusztusban megszüntették.
Ettől elkülönülten azonban büntetőeljárás indult a pénzszállítók elfogásának körülményei miatt is. Az ukrán állampolgárok jogi képviseletét ellátó Horváth ügyvédi iroda feljelentése nyomán a nyomozó ügyészség a sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás gyanúját vizsgálja. Az ügyben június 29-én gyanúsítottként hallgatták ki Hajdu Jánost, a TEK korábbi főigazgatóját. A nyomozás során több rendőr is gyanúsított lett, emellett egy, az Alkotmányvédelmi Hivatalnál dolgozó személyt közokirat-hamisítással gyanúsítottak meg.
A Magyar Nemzet október közepén arról számolt be, hogy az ügyészség tájékoztatása szerint továbbra is öt gyanúsítottja volt az eljárásnak..
Orbán Viktor szerepe is előkerült
Az aranykonvojügy körül időközben komoly politikai és ügyészségi vita bontakozott ki. Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője szeptember végén nyilvánosságra hozott levelében azt állította, hogy az ukrán pénzszállítók elfogásáról Orbán Viktor akkori miniszterelnök adott utasítást. Fürcht szerint az ügyészségi nyomozás során olyan adatok merültek fel, amelyek alapján a korábbi kormányfő szerepét is vizsgálni kellett volna. A volt főügyész emellett azzal vádolta meg a Legfőbb Ügyészséget, hogy informális nyomásgyakorlással akadályozta a nyomozást.
A Legfőbb Ügyészség visszautasította ezeket az állításokat, és tényszerűen valótlannak nevezte Fürcht Pál politikai befolyásolásra vonatkozó kijelentéseit.
Orbán Viktor szintén cáfolta, hogy utasítást adott volna a pénzszállítók elfogására. A volt miniszterelnök szerint a hatóságok a kötelességüket teljesítették, és elismerést érdemelnek a munkájukért.
