„Hajlandóak vagyunk fontolóra venni bármilyen kezdeményezést, amely segíthet biztonságosabbá és nyugodtabbá tenni a térséget” – hangsúlyozta Aragcsi egy teheráni légügyi konferencián.
Az iráni külügyminiszter-helyettes szerint „a valódi kihívás és fenyegetés a régióban nem más, mint a terrorizmus, a szélsőségesség és a felekezeti viszályok”.
Aragcsi kiemelte, hogy „a szélsőséges terrorista elemek” elleni küzdelem különösen fontos, hiszen fenyegetést jelentenek az egész világra nézve.
„Láttuk, hogy ha nem küzdünk meg velük Szíriában, akkor Párizsban és más (európai) fővárosokban kell felvennünk a kesztyűt” – mutatott rá. „Meg kell harcolnunk velük, és nincs más út, mint hogy Szíriában, Irakban, Jemenben és a régió többi országában tegyük ezt meg, vagy végül mindannyian meg fogunk fizetni.”
Rijád és Teherán között azt követően robbant ki diplomáciai konfliktus, hogy Szaúd-Arábia január elején több szélsőségessel és terroristával együtt kivégezte az ellenzéki mozgalmakat támogató és az országban élő síita kisebbség jogaiért szót emelő Nimr al-Nimr síita főpapot, akit szintén terrorizmus miatt ítéltek halálra. A kivégzés hatalmas felháborodást váltott ki Iránban. Szaúd-Arábia nagykövetségét tüntetők támadták meg és dúlták fel. Válaszul Rijád és több szövetségese megszakította diplomáciai kapcsolatait Iránnal. A két regionális hatalom, az iszlám szunnita ágának fundamentalista, vahhábita irányzatát követő, arab Szaúd-Arábia és a síita, jellemzően perzsa Irán között évek óta vetélkedés zajlik a térség felett gyakorolt befolyásért. A tavaly nyáron Irán atomprogramjáról – Teherán, valamint az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország között – létrejött megállapodás viszont jelentősen javította Teherán pozícióját a nemzetközi közösségben.
A szunnita Szaúd-Arábia és a síita Irán Szíriában, Irakban, Libanonban és Jemenben is úgynevezett közvetett hadviselést folytat, és mindketten azzal vádolják a másikat, hogy bizonytalanságot szít a térségben. A közvetett hadviselés (proxy war) kifejezést azokkal a konfliktusokkal kapcsolatban használják a diplomáciában, melyekben regionális vagy nagyhatalmak érdekei ütköznek, de a felek nem közvetlenül egymással állnak harcban, hanem helyi erők támogatásán keresztül érvényesítik érdekeiket.
