Koszovónak új elnöke lehet két héten belül

A kormányhoz való csatlakozás feltételeként a biztonsági erők minisztériumának vezetését kérte.

MTI
2016. 01. 31. 10:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Republika24.info koszovói hírportál a hét végén úgy értesült, hogy a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű ellenzéki párt vezetőjének, Ramush Haradinajnak a pristinai kormány felajánlotta a külügyminiszteri, valamint miniszterelnök-helyettesi posztot, és amennyiben a politikus ezt elfogadja, egyrészt enyhülhet a belpolitikai válság a balkáni országban, másrészt lehetővé válhat, hogy Hashim Thacit – aki eddig ezeket a posztokat betöltötte – köztársasági elnökké válasszák. Ugyanakkor – sajtóértesülések szerint – Ramush Haradinaj a kormányhoz való csatlakozás feltételeként nem a külügyi, hanem a biztonsági erők minisztériumának vezetését kérte.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy végül kormányátalakítással vagy előre hozott választásokkal fogják-e megoldani a tavaly szeptember óta húzódó politikai válságot, az azonban egyre biztosabbnak tűnik, hogy Hashim Thaci lesz a köztársasági elnök. Pártja, a Koszovói Demokrata Párt (PDK) már azt is kijelölte, ki lesz az elnöki székért induló másik fél, az alkotmány szerint ugyanis előírja, hogy legalább két jelöltnek kell lennie.

A koszovói alaptörvény szerint a köztársasági elnököt a parlament választja meg. A szavazásra már a törvényhozás következő ülésén, két héten belül sor kerülhet, a döntéshez első körben kétharmados többségre van szükség, azaz a 120 képviselő közül 80 kell hogy rábólintson Thaci jelölésére. Amennyiben ez nem történik meg, a második körben már 61 voks is elegendő, azzal a kitétellel, hogy a szavazáskor 80 képviselőnek a teremben kell tartózkodnia.

A koszovói ellenzéki pártok szeptember óta tojásdobálással, fütyüléssel és könnygázzal akadályozzák a parlament munkáját azt követelve, hogy Isa Mustafa kormányfő vonja vissza aláírását a Szerbiával augusztusban Brüsszelben kötött megállapodásról. Jóllehet a kisebbségi szerb önkormányzatok közösségének létrehozásáról szóló egyezményt nem hozták nyilvánosságra, a tiltakozók szerint túl sok jogot biztosít a koszovói szerbeknek. Az ellenzék bejelentette, mindaddig akadályozza a munkát, amíg követelésük nem teljesül. Az ellenzéknek ugyanakkor 31 képviselője van a parlamentben, így ha Hashim Thaci meg tudja győzni a kisebbségi pártokat is, hogy rá szavazzanak, biztosan beülhet Atifete Jahjaga székébe, akinek a mandátuma áprilisban lejár.

Hashim Thaci évek óta vágyik a köztársasági elnöki posztra, 2014 végén, távozó kormányfőként már tett lépéseket arra, hogy bebiztosítsa magának ezt a pozíciót, még azzal a gondolattal is eljátszott, hogy lemondatja az államfőt. A 2014-es választásokat követő koalíciós tárgyalások során például a sajtóban megjelent, hogy a Hashim Thaci vezette PDK, valamint az Isa Mustafa vezette akkori legnagyobb ellenzéki párt, a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) garanciákat követelt egymástól, egyrészt arról, hogy Isa Mustafa lesz a miniszterelnök – ami meg is valósult –, másrészt arról, hogy 2016-ban, az elnökválasztás során az LDK támogatni fogja Thaci jelölését.

Az elnökválasztást pedig mihamarabb napirendre kell tűzni, a koszovói ellenzék ugyanis ultimátumot adott Isa Mustafa kormányfőnek, amely szerint amennyiben a miniszterelnök február 17-ig nem mond le, mindennapos tüntetéseket szerveznek a kormány elé, és amennyiben nem tud összeülni a parlament, a köztársasági elnök személyéről sem lehet dönteni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.