Phenjan az előző nap jelentette be, hogy sikeres kísérleti robbantást hajtott végre egy hidrogénbombával. A hidrogénbomba a magfúzió elvén alapul, szemben az atombombával, amely a maghasadást (fissziót) kihasználva idéz elő robbanást. A dél-koreai közlés alapján vélhetően nem hidrogénbombáról, hanem egy fúzióval felerősített atombombáról lehet szó. Lapunknak az ELTE Korea Tanszékének vezetője, Csoma Mózes arról beszélt Észak-Korea lépése kapcsán: Phenjan visszatért a kétezres évek végi mederbe, amikor folyamatos nukleáris robbantásokkal igyekezett felhívni magára a nemzetközi közösség figyelmét.
A nemzetközi közösség kétségbe vonta, hogy Phenjan valóban hidrogénbombát robbantott szerdán. Az mindazonáltal biztosnak tűnik, hogy a kommunista diktatúra jelentős fegyverkísérletet hajtott végre, miután térségbeli földtani intézetek emberi tevékenység, valószínűleg robbantás okozta földrengést észleltek Észak-Korea északkeleti részén, az ország legnagyobb nukleáris központja közelében. Szöul közlése szerint Pak Gun Hje államfő csütörtökön 20 perces telefonbeszélgetést folytatott Barack Obama amerikai elnökkel a kérdésben. A washingtoni Fehér Ház közlése szerint Obama megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét Dél-Korea védelme iránt, és „egységes, erős nemzetközi válaszlépésekben” állapodtak meg Phenjannal szemben.
A dél-koreai védelmi minisztérium azt is közölte, hogy a két ország egyeztet arról, hogy az Egyesült Államok „stratégiai fegyvereket” telepítsen Dél-Koreába.
Szöul azt is bejelentette csütörtökön, hogy Phenjan lépése elleni tiltakozásul korlátozni fogja a munkások beléptetését a két ország által közösen irányított, Észak-Korea területén lévő keszongi ipari övezetbe, és csak a termeléshez szükséges minimális létszámot engedélyezik. Az övezetben – amelyet annak idején a két Korea közti közeledés jelképeként hoztak létre – dél-koreai cégek alkalmaznak észak-koreai munkásokat.
Közben Abe Sindzó japán kormányfő telefonon egyeztetett Barack Obama amerikai elnökkel az észak-koreai nukleáris tesztről, és abban állapodott meg vele, hogy a két ország szorosan együttműködik a történtekre adandó válaszlépések terén – közölték csütörtökön japán kormánytisztviselők.
A Kyodo hírügynökségnek név nélkül nyilatkozó illetékesek szerint Abe azt hangsúlyozta Obamának, hogy a nemzetközi közösségnek határozott lépéseket kell tennie Phenjannal szemben, hogy ezáltal egyértelmű üzenetet küldjenek az országnak, és megakadályozzák a további hasonló provokációkat. A források szerint Obama közölte, hogy az észak-koreai nukleáris teszt veszélyt jelent a kelet-ázsiai térség békéjére, és az Egyesült Államok lépéseket fog tenni Japán és más szövetségesei védelme érdekében.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) elítélte Észak-Korea állítólagos hidrogénbomba-robbantását, és új szankciókat helyezett kilátásba a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szemben – áll a testület szerdai ülése után kiadott közleményében.
A testület emlékeztetett, hogy már korábban leszögezte: egy újabb észak-koreai robbantás esetén „további, jelentős lépéseket” tesz. S bejelentette, hogy most azonnal megkezdik ezek kidolgozását, egy új ENSZ BT-határozat megszövegezését.
Samantha Power, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete új szankciók bevezetésére, „fokozatos nyomásgyakorlásra” és a jelenleg hatályos szankciók szigorú betartására szólította fel a nemzetközi közösséget válaszul a tesztrobbantásra. Power közleményében hangsúlyozta, hogy a KNDK „elszigetelte magát és szegénységbe taszította a koreai embereket a tömegpusztító fegyverek megszerzése utáni felelőtlen hajszája következtében”.
Orosz kollégája, Vitalij Csurkin közölte, „túlzás” volna azt mondani, hogy Oroszország támogatja a további szankciókat. Újságíróknak azt mondta, hogy országa először látni szeretné az ENSZ BT erre vonatkozó határozatának tervezetét. Ukrajna ENSZ-nagykövete szerint a zárt ülésen senki sem szólalt fel az újabb büntetőintézkedések ellen. Volodimir Jelcsenko megjegyezte, Kína nagykövete semmit sem mondott az ülésen, leszámítva az észak-koreai nukleáris helyzetre vonatkozó „szokásos” álláspontja ismertetését. Kína – amely egyetlen szövetségese Phenjannak – ENSZ-nagykövete nem nyilatkozott újságíróknak az ülés után.
Josikava Motohide japán ENSZ-nagykövet szerint ha a BT nem tesz haladéktalanul jelentős lépéseket és nem fogad el határozatot Észak-Koreával szemben, az a testület hitelességének fog ártani. Ugyanakkor azt nem részletezte, hogy Japán milyen büntetőintézkedéseket üdvözölne. Hozzátette: ezt a BT tizenöt tagállamának kell megvitatnia.
