Újratárgyalják a kárpótlást kérő túlélők ügyét

A MÁV-tól és a MÁV Cargótól követelnek jóvátételt a jogtalanságokért.

MTI
2016. 01. 29. 20:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A keresetet tizennégy holokauszt-túlélő indította, közülük négyen az Egyesült Államokban élnek. A felperesek kárpótlást követelnek a magyar államtól, a Magyar Államvasutaktól (MÁV) és a Rail Cargo Hungariától (a MÁV Cargo jogutódjától) azon a jogcímen, hogy nem kaptak jóvátételt az alperesektől a vészkorszakban elszenvedett jogtalanságokért.

Az amerikai fővárost is magában foglaló Columbia kerület szövetségi fellebbviteli bírósága pénteken kimondta, a Magyarország és a második világháború győztes hatalmai között 1947-ben aláírt párizsi békeszerződés nem mentesíti a magyar tisztségviselőket a felelősségre vonás alól. Korábban az ügyben eljáró bíróság elutasította a keresetet arra hivatkozva, hogy az ellenkezne a békeszerződés rendelkezéseivel.

A döntésről beszámoló AP amerikai hírügynökség nem tért ki a fellebbezés részleteire.

A pénteki ítélet nyomán a keresetet ismét meg kell vizsgálnia egy alsóbb szintű bíróságnak, amelynek azonban továbbra is döntenie kell arról, továbbléphet-e az ügy azelőtt, hogy a felperesek kimerítették volna az összes magyarországi jogorvoslati lehetőségüket. Egy hasonló, az állam és a MÁV elleni perben egy chicagói szövetségi fellebbviteli bíróság tavaly januárban erre az indoklásra hivatkozva hagyta helyben egy alsóbb szintű bíróságnak a kereset elutasítására vonatkozó döntését.

Pénteki ítéletében Sri Srinivasan bíró elutasította Magyarország érveit, miszerint a párizsi békeszerződés jelenti a holokauszt-túlélők számára az egyetlen jogi alapot, hogy a második világháború alatt elkobzott vagyontárgyaikért jóvátételt kaphassanak. Srinivasan a magyar kormány azon állításait is elutasította, miszerint az ügy politikai kérdéseket vet fel, amelyeket nem bíróságon kellene megoldani.

„A magyar kormány által a magyar zsidók ellen a vészkorszakban elkövetett jogsértések kimondhatatlanok és tagadhatatlanok” – írta döntésének indokolásában Srinivasan. A bíró szerint a szövetségi jogszabályok lehetővé teszik az áldozatoknak, hogy keresetet nyújtsanak be, „beleértve a magyar zsidók elleni népirtás elkövetése során a felperesektől elkobzott vagyontárgyak” ügyét.

1944-ben kevesebb mint két hónap alatt összesen 147 vasúti szerelvényen több mint 430 ezer magyar zsidót deportáltak náci koncentrációs táborokba, a túlnyomó többségüket Auschwitzba.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.