Több térségbeli újság idéz abból az interjúból, amelyet Hashim Thaci adott az AFP francia hírügynökségnek a 2014 végén történt állítólagos esetről. Az IÁ vezetője megfenyegette, amiért ellenezte a terrorszervezet tevékenységét. A beszámoló szerint a politikus levelet kapott al-Bagdaditól, amelyben az IÁ vezetője azt kérte tőle, hogy Koszovó szakítson meg minden szövetséget a nyugati országokkal, ellenkező esetben „hatalmas bosszúra” számíthat.
Thaci azt mondta: akkor sem és azóta sem ijedt meg a fenyegetésektől, és nem adja fel az iszlám fundamentalizmus elleni küzdelmet. Az interjúban kiemelte, hogy Slobodan Milosevic néhai szerb és jugoszláv elnök is megfenyegette őt, de ahogy a Milosevic elleni csatát megnyerte, úgy az IÁ elleni csatát is meg fogja nyerni.
Thaci a kilencvenes évek elejétől a gerillaakcióiról elhíresült Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) vezetője volt, az 1998–1999-es koszovói konfliktus idején is az UCK élén harcolt a szerb biztonsági erők ellen. Miután Koszovó 2008-ban kikiáltotta függetlenségét, ő lett a balkáni állam első miniszterelnöke.
Isa Mustafa koszovói kormányfő néhány napja bejelentette, hogy csökkent azoknak a koszovóiaknak a száma, akik a szíriai és az iraki harcokban vesznek részt. Korábban körülbelül 300 olyan koszovói állampolgárról tudtak, akik katonai vagy félkatonai szervezetek oldalán harcoltak, és ez a szám most már 70 alá esett – magyarázta egy Délkelet-Európa biztonságáról szóló nemzetközi konferencián a koszovói miniszterelnök, majd kiemelte, hogy ez az ország terrorizmus elleni harc terén tett lépéseinek köszönhető.
A pristinai belügyminisztérium adatai szerint a harctereken mintegy 50 koszovói vesztette életét, 120-an pedig már hazatértek. A koszovói parlament tavaly fogadta el a külföldi fegyveres konfliktusokban való részvételt tiltó törvényt, amely büntethetővé teszi a szíriai és iraki harcokban való részvételt. Az 1,8 milliós Koszovó lakosságának több mint 95 százaléka iszlám vallású, szélsőségek azonban csak kis számban vannak jelen.
