A Nyugat-Balkánt is bevonnák a válság megoldásába

Prága és Bécs szerint közös európai szintű egyeztetett eljárásra van szükség.

Az „intézményesített, a közös érdekeken alapuló” visegrádi együttműködés mellett Duda rámutatott a szélesebb, a Balti-, az Adriai- és a Fekete-tenger menti államok keretei között folytatott informális együttműködés lehetőségeire is. Kizárta, hogy a régió országai önálló védelmi politikát folytathatnák. „Határozottan hangsúlyoznunk kell, hogy a NATO hűséges tagjai vagyunk, és valamennyi tagállammal szorosan együttműködve akarunk itt biztonságos térséget teremteni“ – jelentette ki.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy nem zavarja-e „Orbán Viktornak a Vlagyimir Putyinnal való flörtölése”, Duda rámutatott: Magyarországnak megvannak a maga adottságai, többek között energetikai tekintetben. „Természetesen figyelemmel követem mindezt” – mondta. „De Orbán Viktor olyan politikát folytat, melyet a legjobbnak tart országa szempontjából” – tette hozzá. „Érthető, hogy a magyar kormányfő elsősorban országa és annak társadalma érdekeit tartja szem előtt” – szögezte le a lengyel elnök.

A német kormány üdvözölné, ha a görög külügyminiszter részt venne a visegrádi országok (V4) prágai csúcstalálkozóján – mondta a német külügyminisztérium szóvivője hétfőn Berlinben.

Martin Schäfer a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta, azt „hallani, és remélhetőleg úgy is lesz”, hogy a görög külügyminiszter részt vesz a tanácskozáson. Úgy vélte, „pontosan ez a helyes megközelítés”, hiszen minden ügyben az érintettekkel kell tárgyalni, és nem az érintettekről.

Újságírói kérdésre elmondta: nem tévedés a demars (figyelmeztető tiltakozás) kifejezést használni a német kormány képviselőinek a V4-csúcsra vonatkozó tevékenységével kapcsolatban. A német nagykövetségek részéről mind a négy érintett fővárosban folytattak megbeszélést a helyi kormány képviselőivel a német kabinet meggyőződéséről – mondta.

Steffen Seibert kormányszóvivő azt mondta, teljes tévedés, hogy Németország meg akarta akadályozni a találkozót. Berlin a „közös európai felelősségre” kívánta felhívni a figyelmet, amiben nincs semmi rendkívüli – tette hozzá.

Arra a felvetésre, hogy a V4-ek egy olyan elképzelést terveznek megtárgyalni, amely Görögország kirekesztésével járna a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetből, Steffen Seibert hangsúlyozta, hogy amikor a német kormány európai megoldásról beszél, akkor „összeurópai megoldásra” gondol, amelyből egy európai ország sem marad ki, és nem valamely európai ország kárára valósul meg.

Hozzátette, hogy a német kormány meggyőződése szerint az uniós külső határok védelmének javításáról kell gondoskodni. Ez a legfontosabb feltétele annak, hogy sikerüljön a menekültek beáramlásának „rendezése, irányítása, és végül csökkentése”, és a külső határ hatékony ellenőrzése nélkül veszélybe kerül a mozgás szabadsága a schengeni övezetben – fejtette ki Steffen Seibert.

Kiemelte, hogy az Európai Bizottság fontos előterjesztést készített egy uniós határ-, és partvédelmi szervezet kiépítéséről, és Németország szerint ezt a tervet a lehető leggyorsabban, még az idei első fél évben meg kell valósítani.