Aktivizálták a német titkosszolgálatot az oroszok miatt

A nemzetbiztonság fel kell tárja, törekszik-e Moszkva a német közvélemény befolyásolására.

Christiane Wirtz a kormányszóvivői tájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta, hogy a kormány „figyelmesen” tanulmányozza az orosz sajtó Németországgal foglalkozó anyagait, amelyek között vannak az elvárható tárgyilagosságtól mentes beszámolók is. Az orosz sajtó Németországra vonatkozó „fokozott aktivitásában” tapasztalható egyfajta „igencsak tendenciózus” jelleg is – jegyezte meg a helyettes kormányszóvivő.

Példaként említette annak az orosz származású berlini lánynak az esetét, aki januárban 30 órára eltűnt, és amikor előkerült, azt állította, hogy „délies kinézetű” férfiak elrabolták és megerőszakolták, de kiderült, hogy csak elrejtőzött szülei elől, akiket behívattak az iskolába, hogy tájékoztassák őket a lányuk körüli gondokról. Német sajtójelentések szerint az orosz sajtó jelentős terjedelemben foglalkozott az üggyel, azt sugallva, hogy menedékkérők Berlinben elraboltak és megerőszakoltak egy orosz származású német lányt, a hatóságok pedig eltussolják az ügyet, hogy ne veszélyeztessék Angela Merkel kancellár menekültpolitikáját.

A Süddeutsche Zeitung című lap és két regionális közszolgálati műsorszolgáltató társaság, az NDR és a WDR közös tényfeltáró munkacsoportjának pénteki beszámolója szerint a kancellári hivatal megbízta a szövetségi hírszerző szolgálatot (BND) és a szövetségi alkotmányvédelmi hivatalt (BfV) – a belső elhárítást –, hogy derítse fel, az orosz szolgálatok indítottak-e német vonatkozású, az egykori szovjet KGB gyakorlatát idéző úgynevezett aktív intézkedésekből álló programot, magyarul törekednek-e a német politikai viták és a közvélemény befolyásolására.

A beszámoló szerint személyesen Angela Merkel kancellárt is foglalkoztatja a kérdés, és Joachim Gauck államfő hivatala is fordult már felvilágosításért a nemzetbiztonsági szolgálatokhoz ebben az ügyben. A beszámoló szerint a berlini vezetés érdeklődik egyebek mellett az iránt, hogy miért fordulnak elő „groteszk túlzások” az orosz állami médiumokban, például az, hogy az 1938. november 9-én kezdődött zsidóellenes náci pogromokhoz, a kristályéjszakához hasonlítják a szilveszter éjjel történt szexuális zaklatásokat és rablásokat.

„Tudni akarjuk, hogy van-e itt valami koncepció”

– mondta egy név nélkül nyilatkozó forrás. A BND-nek és a BfV-nek azt is tisztáznia kell, hogy Oroszország törekszik-e kapcsolatok kialakítására jobboldali populista szervezetekkel – áll a Süddeutsche Zeitung beszámolójában, amely szerint egyebek között Franciaországban és Magyarországon tapasztalható ilyen jelenség.

A müncheni lap és az NDR, illetve a WDR oknyomozó csoportja azt is tudni véli, hogy a kancellári hivatalt már hónapok óta foglalkoztatja a kérdés, hogy Moszkva támogat-e Németországban is szélsőséges csoportosulásokat. A kancellárián úgy vélik, Moszkva aligha hagyja ki Németországot ilyen irányú tevékenységéből. Christiane Wirtz nem kommentálta a tényfeltáró munkacsoport beszámolóját, mint mondta, a kormány soha nem kommentál a nemzetbiztonsági szolgálatokat érintő sajtóhíreket.

A kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezető védelempolitikai szakpolitikusa, Roderich Kiesewetter a napokban a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök pénzügyi támogatást nyújt németországi „jobboldali radikális hálózatoknak”, és ennek az „ötödik hadosztálynak” a tevékenységét „dezinformációs” kampányokkal egészíti ki. Az orosz elnök egyebek mellett arra törekszik, hogy csökkenjen a németek menekültek iránti segítőkészsége, „stratégiai célja” pedig az Európai Unió megosztása és gyengítése – vélekedett az Angela Merkel vezette CDU politikusa.