A javaslatot 103 igennel 26 nem ellenében fogadta el a parlament alsóháza. A kormányzó szocialisták és a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Köztársaságiak többsége, valamint a centrista UDI is igennel szavazott, míg a Zöldek és a Baloldali Front, illetve a kormánypárti és a jobboldali képviselők közül néhányan nem támogatták az alkotmánymódosítást, amely szerintük felesleges, miután a rendkívüli állapotot 1955 óta törvény szabályozza.
Az elfogadott passzus kimondja, hogy a rendkívüli állapotot „a közrend súlyos megsértésével járó azonnali veszély esetén” a kormány hirdetheti ki. A jelenlegi törvényhez hasonlóan a maximálisan tizenkét napra kihirdethető rendkívüli állapotot csak a parlament hosszabbíthatja meg egy olyan törvénnyel, amelyben annak időtartamát szabályozza. A hosszabbítás maximum négy hónapig tarthat, s csak egy újabb parlamenti szavazással újítható meg.
A képviselők az alkotmányreformba beiktatták a rendkívüli állapot életbe léptetése parlamenti ellenőrzésének elvét is, amelyet több frakció is reklamált, valamint a kormány ellenvetése ellenére egy, a szocialisták által kezdeményezett olyan kitételt is, amely szerint a nemzetgyűlés teljes jogkörrel ülésezik, és nem oszlatható fel a rendkívüli állapot ideje alatt. Manuel Valls kormányfő, aki jelen volt a szavazáskor, azonnal jelezte, hogy ez utóbbi intézkedést, amelyet az ellenzék nem támogatott, a kormány ki fogja vetetni a szövegből.
A miniszterelnök szerint egyébként a rendkívüli állapot alkotmányba foglalása elsősorban a kihirdetés és a meghosszabbítás indítékait szabályozza szigorúan, a passzus alapvetően az 1955-ben elfogadott és a 130 halálos áldozattal járó tavaly november 13-i merényletsorozat után szigorított törvény szövegét emeli át.
A képviselők kedden kezdik meg az alkotmánymódosítás egyik nemzetközileg is vitatott passzusának vitáját, amely megfosztaná a terrorizmusért elítélteket francia állampolgárságuktól. Eredetileg csak a kettős állampolgárokra vonatkozott volna a javaslat, a szocialisták kérésére módosított szöveg azonban „az egyenlőség elvének nevében” a csak francia állampolgársággal rendelkezőket is érinti. A jogfosztás azonban kiegészítő büntetés maradna, amelyet nem a közigazgatási hatóság, hanem csak büntetőbíró mondhatna ki. Ez viszont azért vet fel aggályokat, mert a nemzetközi jog alapján senki nem tehető hontalanná.
