A világszervezet önkényes fogva tartással foglalkozó munkacsoportjának (WGAD) öt független szakértője közül három arra jutott, hogy Assange-t lényegében „önkényesen tartja fogva” Nagy-Britannia és Svédország. A két ország „véget kell, hogy vessen” a 2012 júniusában Ecuador londoni nagykövetségére menekült Assange fogva tartásának, és „kárpótlásban kell őt részesíteniük” – hangsúlyozták.
„Ez a döntés a nemzetközi emberi jog alapján született”
– mondta csupán kis számban megjelent híveinek az erkélyről mondott beszédében Assange. A brit és a svéd hatóságokra utalva figyelmeztetett: bűnvádi következményekkel számolhatnak azok, akik megsértik a nemzetközi emberi jogi egyezményeket.
Svéd és brit tisztségviselők azonnal visszautasították a WGAD állásfoglalását. Ugyancsak pénteken bírálta az ENSZ-testület állásfoglalását annak a svéd nőnek az ügyvédnője, aki nemi erőszakkal vádolja Assange-t.
Az ENSZ munkacsoportja „nyilvánvalóan nincs tudatában annak, hogy a nemi erőszak az emberi jogok egyik legdurvább megsértése” – mondta az ügyvédnő, Elisabeth Fritz. Hozzátette: megkönnyebbülve értesült arról, hogy az ENSZ véleményezésének nincs törvényi kötelező ereje. Az ügyvédnő szerint védencét sérti, hogy – az ENSZ szakértői szerint – még kárpótlást is kellene kapnia egy olyan, nemi erőszakkal gyanúsított férfinak, aki öt éven át szándékosan tartotta magát távol az igazságszolgáltatástól. „Assange-nak szednie kellene a cókmókját, távozni a követségről és együttműködni a rendőrséggel meg az ügyészséggel” – mondta Fritz.
